Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Dobsony Erzsébet: „Nem emlékszem, de igyekszem erősen elképzelni." Mészöly Miklós Öregek, Halottak című novellájában elmesélt valóság képei (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
képeket felfedezni.”24 A tudományos diskurzusban nyomon követhető az a nézet, miszerint „a képek egyre inkább fogalmivá, a szövegek pedig imaginatíwá válnak.”25 És képekből valóban nincs hiány: „láthatjuk” a szuszék fölötti megsárgult képet, melyen a két nővér áll,26 emlékpoháron a Gyilkos-tó látképét,27 a narrátor édesanyját a fürdőkertben, ahol a pálmafának támaszkodik,28 képet a halottas ágyról.29 A kép és szó művészetében Gadamer az időre helyezi a hangsúlyt, mivel egy „kép visszahívja az embert, csodálkozásra és elidőzésre, vagy hogy rögtön kimondjuk: olvasásra.”30 A Volt egyszer egy Közép-Európa című kötetben ugyanezt a célt szolgálják a fényképekhez csatolt szövegből vett egyenes idézetek is - felhívásként realizálódnak, hogy újra megnézzük a képeket, és hogy a szavakkal együtt értelmezzük őket. A fényképkönyveknél a fotók célja, hogy többletinformációkkal gazdagítsák a szöveget, mert közvetlenebbül hatnak az érzékszervekre és a képzelőerőre. A Móser-képek olvasásának nem az a célja, hogy reprodukálják az eredeti szöveget, hanem hogy összekapcsolódjanak és interakcióba szerveződjenek a Mészöly-szövegekkel, mert különállva csak illusztrációként hatnának. Gadamer szavaival „Ugyanez érvényes a látásra is, ami - ha több akar lenni, mint hétköznapi észrevétel, és finom jelenségekre vonatkoztatja magát (a természetben és mindenekelőtt a képzőművészetben) akkor - kifejezetten egy képességet, vagyis olvasást foglal magába.”31 A képaláírás további fogódzót jelent ahhoz, hogy az olvasó el tudja helyezni a fényképeket a szöveg kontextusában, így küszöbölve ki a két médium közti kommunikáció hiányosságait. A Mészöly-novellákhoz tartozó fényképekhez csatolt feliratok pedig sok esetben töredékesek, ami azt jelenti, hogy ezek a rövid szövegek nem elegendőek az ábrázolt dolog teljes mondanivalójának a megfejtéséhez. A befogadó feladata, hogy a képről „leolvasva” szavakba öntse a látványt, vagyis megfejtse, kiegészítse a kép üzenetét: „lényeges mozzanat a szövegtelenség: annak a szövegnek a hiánya, amelyet velünk akarnak kimondatni”.32 2 4 Flusser, Vilém: A fotográfia filozófiája, ford. Veress Panka és Sebesi István, Tartóshullám-Belvedere-ELTE BTK, 1990. Elérhető: http://www.artpool.hu/Flusser/ Fotografia/Ol.html [cit. 2020. december 20.] 2 5 Uo. Elérhető: http://www.artpool.hu/Flusser/Fotografia/01.html [cit. 2020. december 20.] 2 6 Mészöly Miklós, Öregek, halottak, 290. 2 7 Uo., 293. 2 8 Uo., 294. 2 9 Uo., 302. 3 0 Gadamer, Hans-Georg, A kép és a szó művészete - Kép, fertőmén, valóság, szerk. Bacsó Béla, Bp„ Kijárat, 1997, 277. 3 1 Uo., 282. 3 2 Bútor, Michel, A szavak a festészetben, ford. Horváth János, Bp., Corvina, 1986. 44.
