Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Dobsony Erzsébet: „Nem emlékszem, de igyekszem erősen elképzelni." Mészöly Miklós Öregek, Halottak című novellájában elmesélt valóság képei (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
DOBSONY ERZSÉBET „NEM EMLÉKSZEM, DE IGYEKSZEM ERŐSEN ELKÉPZELNI" MÉSZÖLY MIKLÓS: ÖREGEK, HALOTTAK CÍMŰ NOVELLÁJÁBAN ELMESÉLT VALÓSÁG KÉPEI A Volt egyszer egy Közép-Európa. Változatok a szép reménytelenségre1 című gyűjteményes válogatásba olyan novellák kerültek be, amelyek már előtte is megjelentek nyomtatásban, illetve más válogatáskötetekben. Mészöly nem a szövegek keletkezésének kronologikus sorrendjét követi, hanem reprezentatív szelektálást nyújt harmincévnyi távlatból. Gyűjteményes köteteiben, melyek 1989 után jelentek meg, érzékelhető valamiféle törekvés egyfajta nagyepikai rendszer keretén belüli csoportosításra, de ennél is meghatározóbb, hogy a kötet szövegeit - többek között - a térbeliség köti össze: a pannon táj, a szekszárdi miliő és annak (közép-)európai elhelyezkedése. A kötetben szereplő fényképeket Mészöly barátja, a szintén szekszárdi születésű Móser Zoltán fotózta. A Mészöly-szövegek szekszárdi mikrokozmosza tehát Móser képein is visszatükröződik. Mészöly Miklós az irodalmi alkotásai mellett, eszszéiben, tanulmányaiban is folyamatosan kutatta az írás mikéntjét és annak technikai kérdéseit. A valóságban realisztikusan megtapasztalt pillanatot úgy visszaadni az olvasónak, hogy ugyanazt élje át, mint annak szerzője. Sokszor használ jelen időt - ezzel is az élőbeszédet imitálja. Valóság és illúzió fúziója - „Nem ellentmondás, hogy megtervezett spontaneitás, megszerkesztett pillanatnyiság.”2 Célja úgy felkelteni az olvasóban az érdeklődést, hogy ne arra koncentráljon, irodalmi szöveget olvas. Többértelműen tükrözni a realitást, s ezért lesz kulcsszerepű a részletezés is, a mindenség érzékeltetésére való törekvés. Ezen árulkodó szegmensek pedig a rejtett összefüggés, titok megfejtéséhez vezethetnek. Tehát a nyomozás, mint elbeszélői és olvasói attitűd, szignifi-1 M észöly Miklós, Volt egyszer egy Közép-Európa. Változatok a szép reménytelenségre, Bp., Magvető, 1989. Az alcímben megjelölt változatok ily mértékben hangsúlyos paratextuális jelenléte, „az életművön végighúzódó variabilitás, a műfaji vándorlás a szöveguniverzum szüntelen módosulásáról, lezárhatatlanságáról tanúskodik’.' N. Tóth Anikó, Szövegvándor: Közelítések Mészöly Miklós prózájához, Pozsony, Kalligram, 2006, 249. 2 M észöly Miklós, Megszerkesztett spontaneitás (Béládi Miklós beszélgetése), Jelenkor, LXI. évfolyam, 1. szám, 61.
