Irodalmi Szemle, 2021
2021/2 - MÉSZÖLY 100 - Tanos Márton: Határsértés és térfoglalás. Hatalomreprezentációk Mészöly Miklós Az ablakmosó és Páskándi Géza A vigéc című drámáiban (tanulmány) / MÉSZÖLY 100
TANOS MÁRTON HATÁRSÉRTÉS ÉS TÉRFOGLALÁS HATALOMREPREZENTÁCIÓK MÉSZÖLY MIKLÓS AZ ABLAKMOSÓ ÉS PÁSKÁNDI GÉZA A V/GÉC CÍMŰ DRÁMÁIBAN „Tragédiák mélyén komédiák, vígjátékok mélyén elmúlt szomorújátékok lappanganak.” (Páskándi Géza)1 1 Az idézetek a szöveg elektronikus kiadásából származnak: Páskándi Géza, A vigéc = Uő, Színjátékok 1964-1987, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia, 2020. https:// reader.dia.hu/document/Paskandi_Geza-Szin_jatekok-33660 (Utolsó letöltés dátuma 2021. 01. 09.) 2 Az idézetek a szöveg elektronikus kiadásából származnak: Mészöly Miklós, Az ablakmosó = Uő, Bunker - Az ablakmosó, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia, 2011. https://reader.dia.hu/document/Meszoly_Miklos-Bunker_Az_ablakmoso-730 (Utolsó letöltés dátuma: 2021.01.09.) „Csak az a fontos, hogy maguk ketten megértsék egymást... Hűvösen, mellékesen teszi hozzá. És minket is megértsenek.” (Mészöly Miklós)1 2 TRAGÉDIA, KOMÉDIA ÉS BURLESZK Mészöly Az ablakmosó és Páskándi A vigéc című darabjának keletkezési időpontja között éppen két és fél évtized telt el, előbbi 1957-ben, míg utóbbi 1982-ben született. Bár kétségtelen, hogy ez egy jelentős időtáv, tematikájuk, problémaföltevésük, és részben dramaturgiai eljárásaik sok tekintetben hasonlónak mondhatók, de legalábbis érdemesnek mutatkoznak bizonyos elemzési párhuzamok megvonására, már csak azért is, mert indirekt módon mindkét szöveg a magyarországi szocialista rendszer (két viszonylag jól elkülöníthető időszakának) viszonyait reprezentálja. A két darab között megteremthető értelmezői kapcsolatot az a tény is érzékelteti, hogy keletkezésük közvetlen környékén egyikből sem készítettek előadást: Az ablakmosót csak 1963-ban mutatták be Miskolcon, A vigéc pedig 2002-ben került színpadra Budapesten. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tűnik az, hogy mindkét dráma keletkezésének átfogóan értett korszaka viszonyaihoz képest igen érzékeny témát feszeget. Közhelyszerű ismeret, hogy az államszocializmus korszakának politikát tematizáló müveiben - amennyiben nem propagandisztikus céllal születtek - gyakori eljárás volt, hogy a problémákat és a befogadónak szánt üzeneteket burkolt, a cenzúrát nagyobb sikerrel elkerülő módon igyekeztek megfogalmazni. Ennek egyik jellemző eszköze az allegória alakzatának használata, nem meglepő tehát, hogy mindkét darab ezzel él annak érdekében, hogy az általuk hordozott politikakritikai tartalom áttételesen kimondhatóvá
