Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Kukorelly Endre: Ó, Alt, Öreg, Ős, Régies (próza)
Je. Megall, aztan inkabb leiil a jardara, ugyanis pont az van, hogy nem tudja, mi van. Fogalma sines. Nem ((C))-vel, mert azt persze, hogy nem tudja, hanem mi van vele. Mi van velem, mondja maga ele. Nem kerdezi, azert beszel magaban, hogy tortenjen valami. Hatha ettol tortenik majd valami. De mi tortenne? 0 az, otthon van, (K) latja ((C))-t, az utcarol valamelyest belatni az ablakon. Latja, hogy ((C)) jarkal a szobaban, egyediil van. Vagy nines egyediil? Nem o az? Halalosan meg fog tole ijedni? Ha beesdnget hozza, halalosan megijed majd. Nem? Dehogynem. Nem ijedezik, nez majd, es racsukja az ajtdt. Megtantorodik, halkan felsikolt, sirni kezd, csak megrazza a fejet, lesiiti a szemet, es int a kezevel, ne, mondja, ne, ne! A bejarattal szemben, kozepen, ket lift, voros, osszekarcolt femajtdk, olyan az egesz, mint valami diszletraktar egy kiuritett szinpad mogott. Orul nekem vagy nem, vagy mi lesz, majd nem nezek oda. Gondolja (K). Tul koran van, nehany perccel nyolc elott, meg nem megyek fol, gondolja. De mihez kepest van tul koran? Kilep az utcara, a kapu ele, felvaltja a penzet a szemkozti trafikban, vesz egy doboz csokolades napolyit. A szemkozti jardan egy telefonfiilke, nyitva az ajtaja. Bedobalja az apropenzt, tarcsazik. Haromszor kicseng. Visszaakasztja a kagyldt. Innen is latszik az ablak, eg a lampa. Szerinte az az ablak. Ujra tarcsazik, most foglaltat jelez. Ha megjelenne megint valami arnyekfele a keretben. Nines senki az utcan. Atmegy a parkolo kocsik kozt, be a kapun. Hangosan ropog a napolyi, nem erzi az izet. Van ize? Mintha lenyelt volna egyben egy ilyen... Egy almat. Sokemeletes haz, kilenc vagy tiz, keskeny, vilagoszold olajjal kifestett, alacsony, zart folyosok, hosszu jaratok, a lifttol ketfele nyflnak. Ketoldalt kismeretu, egyszarnyu ajtok, nincsenek kiirasok, nines szamozas, semmi ilyesmi. Ez az emelet. Kicsit meghajtja a fejet, pedig nem kellene. Biztos, hogy nem. Nem azert hajtja meg a fejet, mert meg kene hajtania. Muanyag padlo, sotetebb zold, latszik a takaritas nyoma, a felmosdrongy csikjai es felkorei. Meglatszanak a labnyomai, a cipotalp mintazata. Friss festes, nem ment ki meg a szaga. Nines labtorlo, a lengoajtobol hianyzik az iiveg, a folyosok vegen dlomiiveg ablakok, nem nyithatok. Egy villanykorte eg valahol kozeptajt, eros a fenye. Epp eleg eros. Ahhoz, hogy ne lasson vegkepp semmit.
