Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Veres Erika: Száz év Hüzün - Ahmet Hâşim 1921-ben megjelent kötetéről (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
ak hatasa evtizedeken keresztiil meghatarozta az europai muveszet fejlodeset, s mind a mai napig eszlelhetok ezek a hatasok. Mindazonaltal talan erdemes roviden felidezni azt a milidt es hangulatot, amely az 1900-as evek idoszakat uralta: a realizmus es naturalizmus atlendiilese a szinte teljes alomszerusegbe, elmosodottsagba es erzekisegbe egy olyan fajta misztikumot engedett be az addig valamifele celt szolgalo tendenciak koze, amely hosszu idore legitimizalta a muveszi szabadsag mar-mar onkenybe futo dnmegvalositasi torekveseit. Az impresszionizmus, a szecesszio, a szimbolizmus, majd az expresszionizmus, dadaizmus, kubizmus utat kerestek a kepzelet spontaneitasanak atadasahoz. Visszafoghatatlanul tort eld a Szokatlan, az Absztrakt, a Meghokkento s a Megmagyarazhatatlan. Mindezek sotet alapon szines kavalkadja agyazott meg kesobb a sziirrealizmusnak, amely mint tudjuk, lehetetlent nem ismerve oldotta fel magat konnyeden a muveszettel szembeni barmifele elvarasok alol. A tdrok muveszettortenetben ugyancsak tetten erheto e folyamatok jelenlete. S bar fragmentaris jelleggel, de jelen volt az osszes europai torekves a tdrok muveszeti eletben is. Tudva levo, hogy az europai egyetemeken tanuld tdrok diakok eloszeretettel szallitottak hazajukba a Parizsban, Becsben, Romaban megfigyelt modern impulzusokat, s hogy a korabeli allamvezetes tamogatta a nyugati nyitast e tekintetben is (Veresova 2021:118). Nem veletlen tehat, hogy a divankdlteszet vallaskozeli retorikaja a modernitas koraban tobbek kozdtt Bergson es Nietzsche filozdfiajan szuretett keresztiil. A tdrok miivesz figyelte sajat hagyomanyait es a kortars divatot egyarant, s idoben felzarkozva hozta letre sajat produktumait. Ennek kdszonhetden valamelyest megujult a divankdlteszet motivumkincse, hiszen a regi elemek a modernitasban gyakran uj ertelmet kaptak, uj ertelmezesi lehetosegekkel gazdagodtak. A formanyelv is valtozason esett at: a gazelt, rubait, quasid-at felvaltotta a szonett es a szabadvers. Emellett termeszetesen mar az 1900-as evekben eszlelheto a hivatali szferaban alkalmazott arab-perzsa-oszman haromnyelvuseg nehezkessege, amely elorevetitette az 1928-as tdrok nyelvujitast (Glassen 2014: 166). A kolteszetben jellemzove valik a paros sorok kibovitese, s a vers tartalmanak sorparokrol vald kiterjesztese az egesz vers re. Ez hozhatta magaval tobbek kozdtt azt is, hogy Ha§imnal egy-egy vers egy-egy kepet jelol. Legyen negysorosrol vagy negy versszakos koltemenyrdl szo, az egy kepet foglal magaba, amely statikus vagy mozgalmas lehet, de az egesz versen vegigvonul. Ez a tartalmi-formai kapcsolat a divankolteszetben kevesbe volt jellemzo. Ha§im egyuttal a japan haiku-kolteszet altal is inspiralodhatott komplex kepeinek kialakitasakor. Fontos ujitas a hangzasbeli elemek ujszeru alkalmazasa is, amely a Tavi orakban egyarant felismerheto. Ha^im a hangzast a vers ertelmezesehez sziikseges elemkent epitette be
