Irodalmi Szemle, 2020
2020/10 - KORTÁRS SZLOVÁK - Ivana Dobrakovová: Apa (novella, György Norbert fordítása) / KORTÁRS SZLOVÁK
majd egy akvaparkot, es ott, ahol most az uveghaz van, egy sportpalya lesz. A csuszda es a maszokak mar megvannak, ott hevernek a diofa alatt. A nagy hazban lesznek a boltok. Es mindenekelott a teton, a lapostetos haz tetejen lesz a nudista strand. A szemei ragyogtak a boldogsagtol. Sose felejtem el, ahogy kesobb a mentdsok hajkurasztak a kertben. Es vegiil a halal, mi mas. Azokhoz a honapokhoz lelekben csak ritkan terek vissza, remelem, hogy meg kepes leszek pontosan felidezni. Tizennyolc eves voltam, az elso, s tulajdonkeppen az utolso evet tdltottem az egyetemen, francia szakon. Apa nalunk volt. A haz es a kert a magyaroknal mar teljesen lepusztult, senki nem jart oda. Apa a haloban fekiidt, elnyulva az agyon, sulyos depresszioval. Csak akkor kelt fel, ha vizet ivott. Nyilvan evett is valamit kozben, keveset, de nem emlekszem, hogy lattam volna. Csak a vizet szlapalta. Remego kezzel kivette a poharat a mosogatdbol, teletoltotte es felhajtotta. Mikozben en a konyhaasztalnal iiltem, es szavakat magoltam. Idonkent visszafordult az ajtobol, es engem bamult. Idegesitett. Hosszan nezett igy. Gyozkodott es igyekezett a lelkemre beszelni: Svetlana, soha ne szokj ra a cigarettara, ne igyal, ne drogozz. Megertetted? Ez fontos. A noverednek nem tudtam ezt elmondani, 6 mar olyan, mint en. Vagyis hogy, nem egeszen. Mert en meg fogok halni. Rovidesen meghalok, tudom biztosan. Neztem ot, a fejemben meg azok a klasszikus kozhelyek kavarogtak, hogy mirol beszelsz, ne ijesztgess, ugyan mar, szaz evig fogsz elni, de nem sikeriilt egyet sem kinydgnom, mert tudtam, hogy igaza van. Meg fog halni. Aztan az egeszet megismetelte meg nehanyszor. Ugy egy honapon at esterdi estere kis modositasokkal verte
