Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Csehy Zoltán: Az elmásítás mechanizmusai. A Zendülők queer olvasata (tanulmány) / MÁRAI 120
Miklos vetette fel ujra, aki a Zendulok diskurzusbeli eredetisegere helyezte a hangsulyt, melynek egyik lenyegi elemeve a magyar kozeg megformalasat tette.1 11 A parhuzamallitasi szempontok szeles rendszeret felvonultato tanulmany inkabb halozatosan epiti fel ervrendszeret, mint motivumtdrteneti vagy filoldgiai szempontbol. A fiurajongas es/ vagy szerelem temaja pl. diskurzusba vonja Thomas Mannt (Tonio Kroger es Hans Hansen, Hans Castorp es Pribislav Hippe), Cocteau-t (Paul es Dargelos, Gerard es Paul), Alain-Fournier-t (Francois Seurel es Meaulnes), Szerb Antalt (Mihaly es Ulpius Tamas), s az igy kikepzett terben probalja lattatni Marai helyet.12 Hasonlo halozatok epithetok fel pl. a jatek-agy a halalmotivumokbol. 1 1 Gyorffy Miklos, „A Marai-regenyszolam (1928-1942)”, Jelenkor, 44, 3. sz., 2001, 306-339. 1 2 Gyorffy, „A Marai-regenyszolam (1928-1942)” ..., 314. 1 3 Sarkozi Gyorgy, „A Zendiilok. Marai Sandor regenye”, Nyugat, 23, 1930,142-143. 1 4 Varkonyi Nandor, „Mai regenyirdk. Marai Sandor”, Pannonia, 6, 1. sz., 1940, 8-25. 1 5 Meliusz Jozsef, „Egy delutan Thomas Mann-nal”, Igaz Szo, 5, 7. sz., 1957, 81-82. 1 6 Ronay Laszlo, Marai Sandor, Budapest, Akademiai, 2005,101. 1 7 Melius N. Jozsef, „Beszelgetes Ernst Glaesarrel, a 902-esek irojaval konyveirol, irodalmi iranyarol, nemzedekerol es a nemetekrol”, Ellenzek, 52,185. sz., 1931,4. Glaeser. Sarkozi Gyorgy, a regeny egyik elso biraloja szerint a Zendiiloknek van „valami laboratdriumi illata”, mely egyreszt a szexual-lelektani kiserletezesre is ervenyes, masreszt a korabeli europai regenydiskurzus egyik aganak honositasi kiserletere is vonatkoztathatd.13 A „laboratoriumi illat” motivumat Varkonyi is atveszi,14 bar o csakis rosszallo ertelemben hasznalja, es az elvont tipizalas tulsulyanak erzekeltetesere hasznalja. Sarkozi Cocteau mellett Glaesert emliti rokon termeszetu prozairokent: mintegy sejtetve azt is, hogy az iroi laboratdriumban kesziilo specialis elegyhez ok is adalekokkal jarulhattak hozza. „Valoban, ki emlekszik meg Ernst Glaeser nevere es konyveire? Az emberiseg szeme lattara porkent hullottak szet...” - jegyzi fel egy Thomas Mann-nal Glaeserrol folytatott rovid eszmecsere utan Meliusz Jozsef, aki a nemet irot szemelyesen is ismerte.15 Ernst Glaeser 1928-ban irt Jahrgang 1902 cimu regenye kezdettol a Zendiilokkel rokonitott alapszdvegkent bukkan fel.16 Egy 1931-es interju szerint a regeny 12 nyelven es 120 000 peldanyban jelent meg Nemetorszagban, s a szerzo sajat bevallasa szerint a muvet a „radikalis pacifizmus szemiivegen keresztiil” irta meg.17 Sarkozi Gyorgy a Nyugatban meg csak rokonitja a zendiiloket Glaeser muvevel, Haraszti Sandor viszont (ugyancsak 1930- ban) Marait egyenesen „Glaser-epigonnak” mondja, a regenyt Magyar 902-eseknek nevezi, es (egyebkent hatalmas fokozati kulonbseggel, de a vegiil is a mesterrel egyiitt) baloldali elkotelezodessel marasztalja el, s csak a „polgari osztaly tortenelmi halalfelelmenek riadalmat” latja benne, melyet a szerzo az infantilis jatszadozaskent felfogott irodalomba omleszt. A jelenseget „maraisagnak” nevezi, es gyavasagnak titulalja, mert nem hajlando elismerni a polgarsag felelosseget a haboruban, s kollektive a felnottek
