Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
a Magyarorszag felfedezese sorozat alkotdinak munkai kozott. Az termeszetesen nem melldzhetd, hogy Marai „urbanus” iro volt, nem a szonak megbelyegzo, kritikai felfogasa szerint, hanem azert, mert egy, a kozepkor ota mukddd czvztasbdl erkezett, annak izleset, magatartasi formajat, erkolcsi felfogasat es szeperzeket hozta magaval, s a civilizatorikus modernseg kiilonfele torekveseit a maga helyen ertelmezte - ertekelte, a kozeppontban a varosiassag uj lehetosegeinek es muvelodesnek fenyeit - arnyait eberen vizsgalo cikkeivel. Nala kevesebben biraltak szigorubban a polgarszerep elfajulasat, eletvitelekben kifejezodo iiresseget ennek a varosiassagnak. De kevesebben irtak le erzekenyebben, mifele uj jelensegekbol tevodik ossze kiegyensulyozottabb viszony az egymastol elterd erdeku, kulturalis erdeklodesu osztalyok, retegek, kozossegi csoportok kozott. Meg csak nehany eve erkezett Budapestre Parizsbol, persze, rogton koriilnez, es budapesti lakoskent elgondolkodik, mi valtozott 1919, illetoleg nehany latogatasa ota, a huszas evekben mennyire modosult a varos tarsadalmi elete. Parizsi eleterol tudositasai adnak hu, bar nem teljes kepet, az Egy polgar vallomasai masodik kotete erosen valogat az emlekkepek kozott. Eppen ezert a Krisztinaban megtelepedd (ujsag)iro figyeli a parizsi (es a kassai) emlekkepek nyoman vazolt varosiassagtol elterd Budapestet, nem az utikonyvek propagandaszolamait visszhangozza, hanem a hetkoznapok alig vagy semmikeppen nem tudatosult torteneseit. A sok felsorolhato pelda helyett itt egyetlen ujsagcikket idezek 1931-bol. Marai egy, a muvelddestortenetben elhanyagolt, az irodalomtortenetben akkor meg nagyon kevesse ertekelt mufajbdl vezeti le a varossa formalodas folyamatat, egyetlen jelensegre osszpontositva. Anelkiil, hogy tobb „aktans”-t megnevezne, megszolaltatna. Nagy Endre oneletrajza, A kabare regenye nem segithette, mivel 1935-ben jelent meg, Ady Endre vagy Babits Mihaly kdzremukodeserdl vagy tudott, vagy nem, Heltai Jeno,31 majd Szep Erno, illetoleg Kalman Imre, Szirmai Albert, tovabba a szineszek, chansonette-ek es mas resztvevok nem ahhoz az iroi vilaghoz tartoztak, amelyben o mozgott, noha a kavehazak, esetleg a kiskocsmak, Krudy idevonatkoztathato irasai nemi eligazitassal szolgalhattak. Az sem tudhato, mennyire ismerte-hallgatta Buday Denes, Hetenyi-Heidelberg Albert megzenesiteseit. Mindezek annak fenyeben lehetnek erdekesek, hogy Marai (aki egyebkent a konnyunek nevezett zenes mufajok irant, eddigi tudomasom szerint, keves erdeklodest tanusitott) a chansont, amellyel talan Parizsban ismerkedett meg, mint fogta fol, hova helyezte el, kis tulzassal elve, varostortenetileg, es 3 1 Uo, Fold, fold!... (A teljes vdltozat), s. a. r. Kovacs Attila Zoltan, Budapest, Helikon, 2014, 434. Emlekezetbol idezi Heltai Jeno egy nepszeru kupejat. Heltai ertekeleseben meglehetosen ellentetes iteletek fesziilnek egymasnak. Horvath Janos, Negy kotet novella, Budapesti Szemle, 1911,145. k, CCCCIX. sz, 132-149. Heltai novellakoteterol, de jellemzesul egy Heltai-verset idez: 132-135., Ignotus, Heltai, Nyugat, 1927,1, 377-381.
