Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
„Ez az ember egyike a keves embereknek, akikkel eletemben talalkozni modom volt, aki semmit nem csinalt, soha eleteben nem is csinalt, ami nem muveszete; egy vonast nem huzott, amirol ne lett volna meggydzodve, hogy ez a helyen van, es beleillik abba az elkepzelesbe, ami az 6 elkepzelese az igazsagrol, az eletrol, a muveszetrol, a vilagrol.”14 A magyar irodalomban is lezajlott, egy kulcs-regenynek velheto mu iiriigyen, az indiszkrecio, az iroi dszinteseg vitaja,15 a muveszi szabadsag es a masik szemelyisegi joga kozott erzekelheto ellentet ertelmezese, s majd Marai is tapasztalni fogja a „mimetikus olvasas” okozta kellemetlenseget, de azt is, hogy az un. dszinteseg nem bizonyosan esztetikai kategoria. De mar az 1920-as esztendok kozepen, avantgard versek es parizsi hirlapi tudositasok szerzojekent olyan ertelemben van elkotelezve a fuggetlen muveszetnek, hogy igazan ertekelni csak a Tihanyi Lajosnak tulajdonitott muveszi etika szerint kesziilt alkotasokat tudja. Mint irasa tovabbi reszeben ketsegtelenne teszi: „ A kep mdgott nines semmi, a kep mdgott vaszon van es festek, az, amit kifejez, semmi tobb. Nincsen mdgotte Vilag, es nincsen mdgotte Kor, ezek szavak. A kep mdgott kep van, ha mar muszaj ott lenni valaminek.” S hogy mint fuzhetnok tovabb a „tortenet”-et az onmagahoz-hitehez hu muveszrol, akinek muveszete mdgott semmi es senki mas nines, mint muveszete (melybe belefoglalandok a muveszet evezredei), es akinek mukodese atlelkesiti az ismerosse varazsolt tajat, mert a taj is atlelkesiti a muveszt, arra egy meg ugyanabban az esztendoben (1925 decembereben) kozolt publicisztikabol kaphatunk valaszt. A festeszet atadja helyet az irodalomnak. Tihanyi Lajos is, Krudy Gyula is kimaradt az 1925-os esztendo muveszeti kanonjabol, nincsen kapcsolatuk „uralkodo” trendekkel (noha Tihanyi parizsi volta kepein, arulkodo jel: („a ternek es a figuranak [...] kegyetlen biraja”): mintha onmagukban lennenek, megsem egyedul. „Kornyezetiik” es kozegiik mintha dnmaga ertelmezoi igyekezetet siirgetne. Marai egeszen korai Krudy-kepe16 szinten portremuveszete alakulastortenetebe illesztheto, a zsanerkep hamar telitodik a Krudy-Magyarorszag ellesett, nem novellisztikus epizodjaival, melyek egy cselekmenytdl fosztott irosors hangulati tenyezoire jatszanak ra: iro es teremtmenyei egyiitt formaljak a Krudy-jelenseget, amelynek hangoltsaga biztositja (a szemelyes jelenleten, „ott-let”-en tul) a teveszthetetlen eldadasmodot. Melynek hallgatasa soran a maban szemlelt egykorvolt, az egykorvoltbol a mara sugarzo erzeki jelenlet masolodik egymasra. 1 4 Marai Sandor, Parizsi naplo = Az irastudo, 98-102. Vo. meg: Tihanyi-kidllitas Parizsban = Uo., 55-56. Utobb Egy halotthoz cimmel idezi fol Marai Tihanyi furcsa szemelyiseget. Fried Istvan, Marai Sandor. A huszadik szazad koronatanuja, Budapest, Szepmives, 2018, 284. 1 5 Ignotus, Teremto indiskrecio, Nyugat 1927, I, 303-307., Babits Mihaly, Indiskrecio? Valasz Ignotusnak = Uo., 382-383., Indiszkrecio az irodalomban: A Nyugat anketja = Uo., 451-470. (Babits Mihaly, Elek Artur, Foldi Mihaly, Kosztolanyi Dezso, Laczko Geza. Lengyel Menyhert, Nagy Lajos, Schopflin Aladar, Szini Gyula hozzaszolasaval). 1 6 Marai Sandor, Krudy = Uo, Az irastudo, 113-116.
