Irodalmi Szemle, 2020
2020/9 - MÁRAI 120 - Fried István: Újságot újságba írni. Az újságíró Márai Sándor portréjához (tanulmány) / MÁRAI 120
Ha netan valaki a tulzas retorikajaval vadolna e reszlet szerzojet, nehezen lehetne ellentmondani. Ha kiegeszitesiil az ujsagcikk(ek) megfogalmazasanak „rejtelyeit” bogozd fejtegetest tulmeretezettnek, rosszabb indulattal szolva dagalyosnak minositene, e vadat sem volna konnyu tagadni. Persze, most enyhitek, kiragadott reszletrol van szo, annak sugalmazasara keriil sor, hogy egy mesterseg atelese, a feladat sulyossaganak (tajekoztatas, meggyozes, alternativak folvazolasa, vitara bocsatott beszed kozvetitese) tudatositasa, a lelkiismeretesen vegzendo munka ertekere figyelmeztetes elfogadhatova teszi: az ujsagiroi etika, az ujsagiras erkolcstana nem turi a hanyavetiseget, a cinizmust, azt, hogy barmit barhogyan el lehet sutni. Egy kozel ket evtizedes tapasztalat lenyomata ismerheto fol ebben a - ne tagadjuk - szonokias, vallomasszeru, -igenyu valtozatban. Egy ujsagiro13 (aki ekkor mar sokak altal becsiilt iro, akinek a hazai nyelvteriileten tul is megjelentek muvei) azt a lehetseges magatartast irja kdriil, amely hitelesiti vilagszemleletet, amely tudatja (onmagaval es) olvasoival: a kozzetett irasnak onmagaert es kozreadojaert helyt kell allnia, nem elegendo a mulo nap mulo sikere, a tegnapbol kell a maba sugarozni, de a jovo szamara is tartosan megfogalmazni mindazt a rendkiviil vegyes, koznapi es iinnepi alkalmat, ami a lap hasabjaira kivankozik. Az ujsagiroi szemelyiseg nem csupan egy vallalt, szamara rendelt targyhoz, mufajhoz, rovathoz hiiseges, hanem az iroi helytallashoz, az irastudoi felelosseghez is, elismerve, hogy sokfelekeppen nyilatkozhat meg, eltero funkciokat tolthet be. Mindenkeppen nyilvanvalova teszi a valahova, valakihez/valamihez tartozast. Amikor Marai Sandor polgarszereprol, a polgarisag vilagnezeti vonatkozasairol, polgari (on)tudatrol szol, nem a „protestans” etikaval szorosan osszefuggd helyzetet, magatartasformat, alakzatot gondoltatja el; ellenben felmutatja azt a kassaisagot, amely (errol tobb izben irtam) szellemi eletforma; azt az evszazadok soran ugyan valtozo, semmikeppen nem rogzult gondolatisagot, amelynek cselekvesbe atcsapo formaja a munkavegzes hitelessege es tokeletesseget megcelzo minosege. Parizsi naplo cimen szamol be egy vasarnap delutani muterem-latogatasarol Marai Sandor, a kituno portrefesto-rajzolo Tihanyi Lajos (Marairol is rajzolt ifjukori kepet) atelier-jenek latvanya buvoli el. Az ujsagcikkbol megtudjuk, hogy surubben talalkoznak, ezuttal a megtekintett kepek latvanya szolgal uriigyul, hogy mestersegbeli-muveszi hitvallas-tehetseg-munka kerdeset foltegye: 1 3 Nemeth Andor szerint Marai az 1930-as evek elejere „az orszag legnepszerubb publicistajava notte ki magat.” Zsolt Bela es Marai irasai „a halado polgarsag lapjava tettek az Ujsagot.” Nemeth, i. h.
