Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Richárd: „Maradjak névtelen lovag". A rejtőzködés alakzatai Áprily Lajos első kötetében (tanulmány) / ÁLNÉV II.
alapallast erositik az dnmegszdlito versek (az Ajanlas vagy a Szilret), illetve a mesei talapzaton allo tortenetek mitizalt, balladisztikus felnagyitasa (A/om a var alatt; Az irisdrai szarvas; Halalmadar). Az idegenseg es a bun motivuma, illetve a hozzajuk kapcsolodo onreflexiok mellett a tropushasznalat is a keplekenyseg erzetet erdsiti. A kotet szamos tropusa azt a fajta olvasoi elvarast provokalja, mely a nyelv altal megformalt kepeket reszleteiben es konkretumaiban szereti vizualizalni. A hold kiszall masodik versszakaban a haborus harcter csata utani kepe jelenik meg. Ez a kep viszont nem naturalis emberi tetemeket vagy a verontas targyi nyomait mutatja, hanem mindezt a goz es a kod keplekeny texturaiba burkolja be: „Gdzolve all az arva harci rona, a kod leszall, a lappantyu sikolt - es halkan, mintha holtak anyja volna, konnyel kiszall a sargaszarnyu Hold.” (A hold kiszall) A kod motivumat hasznalja az Osz („mig bus kodokbdl bucsut int az erdo”), a Seta egy holt varosban („rozsaszinu kod”), a Bucsu a havastol („s az orhegy aljan kod borongott, I olyan kod - mint a tengeren”), a Lang a kodben („dnszinu varat rakja mar a kod”), a Szalonka-les („a menten kekes esti kod lebeg”), tovabba a Hoban („a kod mogul rekedten szol a »kar«”) es Az irisdrai szarvas is („a kek havasrol I omlott a kod s leszallt az osz vele”). Hasonld funkciot tolt be a „homaly” kifejezes (Falusi elegia; Arpad; Talalkozas; Szeptember; Halalmadar), amely A torna vegen cimu versben onertelmezd vonatkozassal is bir. A negyedik versszak a kovetkezokeppen szol: „S amig a vert a harcot allja, maradjak nevtelen lovag, sisakom kek acelhomalya hadd arnyekolja arcomat.” (A torna vegen) Ebben a negy sorban csomdsodik ossze, amit a versek elemzesevel meg szeretnek mutatni. A nevtelenseg igenyet szo szerint mondja ki a beszelo, akinek nem csupan a neve, hanem az area is lathatatlan marad. Az arc lathatatlansagat a lovag-allegoriabol szarmazo acalsisak mellett a „homaly” kifejezese artikulalja, amely osszekapcsolodik a konkret targyi (azaz anyagi) dologgal. A reszletben kirajzolodd lovag kepenek elesseget, megragadhatosagat a nevtelenseg, a homaly es az arnyek kifejezesei bizonytalanitjak el. A lfrai megszolalonak a kotet egeszen er-
