Irodalmi Szemle, 2020
2020/6 - NÉMETH ZOLTÁN 50 - Bogyó Noémi: Gondolkodó és fruska (próza) / NÉMETH ZOLTÁN 50
7.2.9.9. „Meghato, ahogy az emberek szeretik egymast szakadatlan.” Fruska az ablaknal ult es majonezes tokehalat kanalazott ki kiflivel egy fel literes muanyag poharbol. A vonatkerekek kattogtak, az esd szemerkelt, Gondolkodd Frankoval diskuralt valami eszvesztoen fontos es abszolut elvont temarol. Fruska csak fel fiillel hallgatta oket, neha hiimmdgdtt egyet odafigyelese jeleiil, s kozben az jart a fejeben, hogy hoi a feneben fognak aludni, es hogy jutnak ki Gimesbe a taborba.- Figyusz, van ket kerdesem.- Stoppal, erdoben, vigyorgott Franko. Auto sehol. Meneteltek az ut szelen a hideg esoben. Az aszfalt foltokban vedlett, az utszeli kavicsok csillogtak, az arok sargult a pitypangoktol. Fruska esokabatjan hajszalerekbe gyulve csordogaltak le az osszegyult cseppek. Franko felhajtotta a farmerkabatja gallerjat, hogy ne folyjon a nyakaba, Gondolkodd szemebe huzta a siltes sapkajat, hogy az arcat vedje. Az esd szakadt. A kiszereles minimalista volt: Fruska halozsakja, Gondolkodd konyvei es Franko iiveg ginje. Fruska kicsomagolta a halozsakjat, es a fiukra teritette. Franko felbontotta az iiveg gint, korbeadta, kortyolgattak belole. Mikozben ittak, Gondolkodd felolvasta Borges egyik elbeszelesenek az utolso bekezdeset. Meneteltek a hideg esoben. Auto sehol. Gint ittak. Daloltak: megenemtudomholalaszommaejjel, azenapam, kocoskisdrdogokvoltunk, petroleumlampa. Szerettek egymast szakadatlan.
