Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
sziiletett erok es tehetsegek’ szabad kifejlesenek gyiimolcse (telek); masfeliil szerzett birtok, mert arra, hogy ki magat iroul kepezhesse, ido - melly alatt e’ helyett barmi materialis birtokot kereshetne, kesziiletek, s materialis eszkozok sziiksegesek, mellyek koltseggel jarnak (investitionalis toke); de vegiil erkolcsi tekintetben is mindenek felett tisztelendo birtok, mint ’a melly ’a legnemesb tehetsegek’ legnemesb czelokra forditasanak gyumolcse (publicus erdem).”62 Toldy esszeje alapjan Kunoss a Hollo nev eltulajdonitasaval pontosan azt bizonyitja, hogy nem allnak rendelkezesere azok az erok es tehetsegek, melyek a munka, jelen esetben a nev megalkotasahoz sziikseges. Vordsmarty arra mutat ra a Nyilatkozasban, hogy mivel Kunoss nem birtokolja a tehetseget, ezert lop, mellyel osszezavarja az ertelmezoket. Tettevel tehat nemcsak, Vordsmarty iroi jogait, hanem az egesz nemzetet megsertette.63 A birtokj ogi erveles mellett Vordsmarty tisztaban van azzal, hogy torvenyek hianyaban mas eszkozok sziiksegeltetnek ahelyzet rendezesere: „[h]ol a torvenyek vegzodnek, azon tul jozan esz, nemes gondolkozas, meltany, s minden helytelenseg’ utalasa tarthatjak fel a rendet s azon kdlcsdnos tisztelet, mellyel egymasnak nem irott, de elidegenithetetlen jogai irant viseltetiink.”64 A jogi keretek hianya miatt csak a jozan eszre, a meltanyossagra es az erkolcsi normakra valo hivatkozassal probalta egyreszt meggyozni Kunosst, masreszt azzal, hogy nemzet elotti nyilvanossagban kozolte a problemat. A nemzet elotti nyilvanossag eszkozenek igenybe vetelevel pedig lehetoseg adodott arra, hogy visszavonulasra kenyszeritse az Emleny Hollojat. Vordsmarty megemliti, hogy a nevbitorlasnak minden esetben „kellemetlen kovetkezesei lehetnek”, ami a „legfonakabb helyzetek” eloallasat hozhatja magaval, sot az irodalom viszonyainak felforgatasaval „egy uj zurzavar” fog keletkezni. A nevbitorlas olyan karhozatos jelenseg, mely az irodalmi elet szetzilalasahoz vezethet. A zurzavarra valo hivatkozas mogott feltunik Babel tornyanak bibliai tortenete, csak itt az Aurora-kor altal javasolt szerzoi nevhasznalati gyakorlat mellozese valhat a bajok forrasava. A retorikus tulzasok mogott azonban fontos megallapitasok fedezhetok fel. Ezek egyike a szerzoi fe-6 2 D. Schedel [Toldy] Ferenc, „Nehany szo az iroi tulajdonrol, s kerelem a folyoiratok kiadoihoz”, Athenaeum 1838. jun. 7., 705-717., 705. 6 3 Balogh, „A modern...”, 176. 6 4 Vorosmarty [Hollo], „Nyilatkozas...”, 320.
