Irodalmi Szemle, 2020
2020/5 - DRÁMA - Tőzsér Árpád: Az élet máshol van - de hol? (Naplójegyzetek 2013-ból)
Oktober 26. Kitantorgok a napi setamra, bokaig gazolok a lehullott levelben. Osz van, s maskor ilyenkor mar megmozdul bennem az ihlet, a kdlto, zsong-bong az osz htirja, most semmi. Megszunt a belso eletem, teljesen kitoltenek a betegsegeim. Ha meg sziinetelnek, akkor meg tartalmatlanabb vagyok, nem zsongok, hanem dongok, mint az tires hordo. - Nem is rossz: tires hordo az oszi fak alatt, vigasztalanul hull bele a sarga lomb. Oktober 29. Felporszivoztam a szobamat. (E., a felesegem minden nap szova teszi a rendetlensegemet. Nem tudom megertetni vele, hogy a rend a totalitarizmusok jelszava, a decentralizalt tarsadalom a totalis hatalom szamara „rendetlenseg”, holott a „decentrumokban” szinten rend van, csakhogy egy sajatos, liberalis-demokratikus rend.) Porszivozas kozben az jar a fejemben, hogy gyermekkoromban milyen fontos szertartas volt nalunk, falun a reggeli sopres. Ez rendszerint az eladolanyok feladata volt, nalunk H. novereme. Hanyszor hallottam anyamtol: felsoported mar a konyhat (vagy a szobat)? S hogyan eltiint mindez! Mar csak emlekkent, azaz anakronizmuskent el benniink, a mozdulatainkban. Peldaul a reggeli porszfvdzasokban. - S ha mar otthon (a regmultamban) jarok, egy tijabb adalek a Mittelszolipszizmus c. regebbi versemhez (amelyrol Nemeth Zoltan annak idejen a kovetkezoket irta: „...talan nem tulzas.... a Tozser-poetika kapcsan egyenesen magikus realista lirarol beszelnunk, amely - mintpeldaul a Mittelszolipszizmus cimu vers - onreflexiv filozofiai gondolatfutamokbol, titokzatos csaladtorteneti emlekekbol, az oneletrajz kanyarulataibol, valamint szociografiai es tortenelmi eszmefuttatasok tarka anyagabol epit maganak sokhangu poetikdt”). Szoval tijabb titokzatos csaladtorteneti emlekek kovetkeznek: meghalt Peterfalan a sziildfalumban Tozser Pali, unokadcsem, a Tdzser-familia utolso ferfitagja (rajtam kfviil persze), apam legfiatalabb occsenek, Jozsi batyamnak a fia. Oten voltak testverek, negy flu s egy leany, a fitik tobbnyire koran meghaltak, a leany, Juliska, meg el, 72 eves. Az elobb felhivtam, reszvetemet nyilvanitottam neki (micsoda nehezkes, az alkalomhoz nem illo szokapcsolat!), s beszelgettiink errol-arrol. Megtudtam tole, hogy Jozsi batyam 1911- ben sziiletett, Kisterenyen, s ha apam 1898-ban sziiletett, a szomszed faluban, Jeszten (marpedig biztos, hogy akkor es ott sziiletett), akkor ez annyit jelent, hogy a Tozser-csalad Jeszterol nem kozvetlen Peterfalara kdltdzott, hanem tett kozben egy rejtelyes kisterenyei kiterot. Kerdes: mit kerestek eppen Kisterenyen? Hiszen a Kisterenye es Jeszte kozotti tavolsag van
