Irodalmi Szemle, 2020
2020/5 - DRÁMA - Tőzsér Árpád: Az élet máshol van - de hol? (Naplójegyzetek 2013-ból)
ben” - ezzel a megjegyzessel vegzodik a konyv. Az fro huszonket ewel kesobb irta meg az 1948-as csehszlovak kommunista puces es az elozmenyei tortenetet. A puccsot Gottwaldek forradalomnak mondtak, s a kolto Jaromil (a regeny fohose) lelkesen utanuk mondta. Ez volt az „ablakon tul”, ez a hamis forradalom es hazug tarsadalom. S az anyuka dedelgetett fiacskaja (Jaromil meg alig huszeves) azt hiszi, hogy az az elet, ami az „ablakon tul van”. Meg az irodalmi romantika. Keats es Lermontov. Ezek szerint az „ablakon tuli etalonok” szerint probal elni. (A szeretojet peldaul azert juttatja bortonbe, mert annak idejen Keats is azt irta a kedvesenek: „ Az enyem kell hogy legyel; hogy ha ugy akarom, akar a kinpadon pusztuljl”) De maganak a regenyironak a „kinti” eletrol 1970-ben mar mas a velemenye. S a „kint” hamissagat ugy erzekelteti, hogy furcsan, ket szolamban beszel a tortenesekrol. Eloszor, a kor hangulatat jelezve, Jaromillal beszelteti el oket, azutan o mondja el meg egyszer ugyanazt, 1970-es kommentarokkal, mard szarkazmussal. (Ekkor sziiletik a konyv cime is: Az elet mashol van.) Kozben itt kavarog a konyvben az egesz vilagirodalom, sokszor onceluan, magamutogaton. Kozvetve, nev nelkiil, az egyik verssoranak parafrazisaval itt van meg a mi Jozsef Attilank is: „ A szabadsag nem ott kezdodik, ahol eltemetik vagy megtagadjak a szuloket, hanem ott, ahol nincsenek sztilok... ahol az ember egy erdbben elhajitott tojasbol sziiletik.” Furcsa konyv, s mint mu egyaltalan nem hibatlan. Ha viszont 1970-ben megjelenhetett volna, Csehorszagban irodalmi szenzacio, sot forradalom lett volna. (Eloszor 1973-ban jelent meg, franciaul, s csehiil csak 1978-ban latott napvilagot, s akkor sem Csehorszagban, hanem akanadai Torontoban.) - A mu mostani (2009-es) magyar kiadasanak pedig az ad pikans aktualitast, hogy a Respekt c. cseh lap nemreg egykoru irasos dokumentummal bizonyitotta: Kundera 1950-ben feljelentette az egyik (a feljelentes alapjan kesobb kemkent elitelt) ismeroset. Maga Kundera a feljelentes tenyet felhaborodottan tagadja, viszont bizonyos ertelemben a fenti muve is ellene szol: a feljelentes-motivum, amint lattuk, ott is jelen van. Ez persze lehetne akar fikeid is, de ha melleje tessziik
