Irodalmi Szemle, 2020
2020/1 - ÁLNÉV II. - Fekete Norbert: „Névbiztosítás". Szerzői név, eredetiség és írói tulajdon kérdései az 1837-es Holló-vitában (tanulmány) / ÁLNÉV II.
loan a szerzo nevevel is vissza lehet elni. Alapvetoen ket jog van, ameiy a szerzoi nevhez kapcsolodik. Az elso a nevfeltiintetes joga, vagyis, hogy a szerzo szerzokent szerepelhessen a muven. Az antikvitasban ezt a plagium fogalmaval fejeztek ki, melynek lenyege, hogy az egyik szerzo ugy tunteti fel a masik szerzo alkotasat mintha az a sajatja lenne.13 Gerard Genette a plagiumhoz alapvetoen rossz szandekot csatol, amikor azt l'rja, hogy a szerzo „csalardul maganak tulajdonitja es sajat nevevel »irja ala« valaki masnak a muvet”.14 A kepet azonban azzal arnyalja, hogy a plagiumnak letezik egy megbeszelt verzioja, ami gyakorlatilag a berirast jelenti. A valodi szerzo valamilyen jutalom elleneben lemond a muverol a plagizalo szamara.15 A masodik jog szerint a szerzo megtilthatja, hogy ne tulajdonitsak olyan irdnak a muvet, ami nem az ove. Ezzel a tettel ugyanis a szerzo az irodalmi hamisitas aldozatava lehet.16 Genette szerint ez utobbi jelenseg az un. apokrif, amikor is „az igazi szerzo a szoveget hamis modon egy ismert szerzonek tulajdonitja”. Az apokrifnak szinten letezik egy megbeszelt variansa, amikor a „valodi szerzo, aki nem akarja felfedni kiletet, ravesz egy masik szerzot, hogy szignaljon helyette”.17 Genette fogalma gyakorlatilag azonos az allonim jelensegevel, ameiy egy olyan „alnewel megjelentetett mu, melynek szerzoje sajat nevet titkolva egy masik (rendszerint sikeres) iro neve moge rejtezkedik.”18 A szerzoi nevhasznalat problemai mellett az Aurora-kort a plagium es a szerzoi jogok kerdese is foglalkoztatta. Az 1820-1840-es evekben koszonhetden az irodalmi intezmenyrendszer kialakulasanak, fokent a sajto es konyvpiac letrejottenek eredmenyekeppen megszaporodtak a hazai literaturaban a plagiumperek. Az irodalmi muvek tulajdonjogi kerdesei - nem fiiggetlenul a nemzetkozi trendektol - ebben az idoben vetodtek fel a hazai ertelmezdkdzossegek koreben.19 Az emlitett idoszak plagiumperei az irodalmi elet kiilonbozo teruleteit erintettek. Az 1823-1826 kdzott zajlo Iliaszi-por a forditasok szerzoi jogi problemajat feszegette. A vita elobb levelvaltas utjan, majd a nyomtatott nyilvanossagban 1 3 Lendvai Zsofia, „Szerzoi jog az okorban”, Iparjogvedelmi es Szerzoi Jogi Szemle 113 (2008): 57-79., 75. 1 4 Gerard Genette, „A szerzoi nev”, ford. Saly Noemi, Helikon 38 (1992): 523-535., 530. 1 5 Genette, „A szerzoi...”, 530. 1 6 Lendvai, „Szerzoi jog...”, 76. 1 1 Genette, „A szerzoi...”, 530. 1 8 Vilagirodalmi lexikon, foszerk. (I—XI:) Kiraly Istvan, (XII-XIX:) Szerdahelyi Istvan, (XIII-XIX:) Juhasz Ildiko, 1:224. 19 kot. (Budapest: Akademiai Kiado, 1970-1996). 1 9 Vo. Martha Woodmansee, „A zsenialitas es a szerzoi jog: A »szerzo« letrejottenek gazdasagi es jogi feltetelei”, ford. Kisery Andras, Vulgo 2, 3-5. sz. (2000): 363-378.
