Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
cialis kozeg, ahonnan a szemely erkezik. A regeny kritikusai koziil3 tobben felhivtak a figyelmet arra, hogy az arvasag, a nevelointezet es a nevelosziiloi jelenlet nagyon sok esetben meghatarozo a PT szereploi szamara: (fel)arvakent el Kristof, Gyongyver, Agost, Kovach Janos (Hans von Wolkentsein, Thum barond fia), Dohring, David, Tuba Janos, akinek nyers, ferfias szepsege nemcsak Kristofot, hanem Gyongyver neveldapjat, Bizsok Istvant is megbabonazza. 3 Legelszantabban Szilagyi Zsofia ir errol, amikor a Nadas es Moricz arvasagfogalmat osszehasonlito Melysegek es nyomjelek cimu tanulmanyaban foglalkozik a kerdessel. (Alfold 2007/12.) 4 Karolyi Csaba, „Mindig mas tortenik”, Elet es Irodalom XLIX. evfolyam, 44. szam, (2005. november 4.): 4. Amikor Karolyi Csaba a szerzdvel keszitett interjuja soran megkerdezi, hogy miert van ennyi arva a regenyben, Nadas a kovetkezokeppen fogalmaz: „ Azert, mert az ember arva. Masodszor meg azert, mert a masodik vilaghaboru utan alig maradt csalad csonkitatlanul, aztan a rakosista diktatura es a kadarista megtorlas is megtette a magaet, ezek faktumok, amin nem valtoztathatok. Harmadszor meg azert, mert az arvak jobban kifejezik sajat magukat. Nem tudnak negyveneves korukig az anyjuk csecsen logni, meg csiiggeni kiilonbozo idegen szemelyeken. Kozelebb vannak ahhoz az allapothoz, hogy elfogulatlanul ra tudjanak tekinteni a neveltetesukre, s azt is jobban latjak, mi minden hianyzik. Ha az embernek koran meghalnak a szulei, gyerekkent magara marad, akkor sajat tapasztalatokat kell szereznie, es nem fogjak ot a pusztito tapasztalatoktol megkimelni a tobbiek. Igy aztan a regenyemben a szereplok egy resze rendelkezik ezekkel a pusztito tapasztalatokkal, s bizony ebbol a szempontbol szemleljiik azokat a szereploket, akik nem rendelkeznek ilyen pusztito tapasztalatokkal, es meg akkor sem akarnak tudomast venni az emberi pusztftas egyetemes realitasarol, amikor ok maguk gyilkolnak.”4 Valaszaban Nadas siet leszogezni, hogy fontos szamara az arvasag mint az ember egzisztencialis allapota, egyfajta kozmikus magany, melynek regenybeli valtozatai az „emberi pusztitas egyetemes realitasanak” tudomasulvetelet, illetve ennek fokozatait bontjak ki. A nevelesre valo elfogulatlan ratekintes azonban jobbara mint szemelyes kritika jelenik meg a tortenetekben, hiszen Kristof, Gyongyver es Agost, de
