Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nédas Péter Párhuzamos történetek című regényében III. (Animalitás vs. Hatalom - a regény korporeális szemlélete) (tanulmány)
DARABOS ENIKO' NARRATOLOGIA ES KORPOREALI TAS NADAS PETER PARHUZAMOS TO RTENETEK CIMU REGENYEBEN III. (ANIMALITAS VS. HATALOM - A REGENY KORPOREALIS SZEMLELETE)1 2 1 A szerzo a tanulmany megirasa idejen Bolyai Janos Kutatasi Osztdndijban reszesiilt. 2 Jelen iras egy hosszabb lelegzetu munka reszlete, mely Nadas Peter prozajanak korporealis meghatarozottsagat vizsgalja. A tanulmany elozo ket resze az Irodalmi Szemle 2020/2. es 2002/3. szamaiban olvashato, ez a szoveg befejezd darabja. Annak az allitasomnak az alatamasztasara, miszerint a regeny tavolrol sem uz gunyt a gyengek es a kirekesztettek helyzetebol, azt a jelenetet hoznam fel peldanak, amikor a harmadik kotetben megjelend, a jo es a rossz moralon tuli kategoriaiban eld csavargo egy eksztatikus tapasztalat soran a transzcendenciaval talalkozik: „Kezet talan eroszakos angyalok vezettek. (...) Ezek az angyalok emberhez melton huztak es vontak rajta az elobort, amitol a hlmtag barlangos testecskei verrel teltek el. Egyre nott. Ugy villantottak at eszmeleten a masvilag fenyet, hogy ne gondoljon azzal, amit elveszitett vagy nem talal. Annyit vettek el az evilagi homalybol, amennyit egy masvilag fenyebol adtak” (III. 704.). A budai intezetbol szokbtt apolt a to vizeben a masvilag fenyenek tapasztalatat eli at, onkielegitese pedig transzcendens letezok (angyalok) kozbenjarasara tortenik. Az emberi es a transzcendens vilag hataran letezo gyengeelmeju szereplo a feny alakzataban eli at azt az isteni minoseget, amit Kristof a maga eksztatikus kalandja soran „elvezetnek” nevez. A test ebben a jelenetben az isteni vilagba valo atjaras lehetoseget reprezentalja, es az abszolut jo fogalomkorebe koti az elvezet mint az elerheto legemberibb jo erzeki tapasztalatat. Moralon tuli ertelemben es lutheri eloirasoktol mentesen tehat a test az abszolut jo megtapasztalasanak elmenyet is adhatja, es eppen ez az, ami a hazassag intezmenyeben es a polgari neveles kepmutato eloirasai felol nem ertelmezheto es nem atelheto. Mindenkepp jelentosegteljes allitasa a regenynek, hogy ezt a jot, mely a legmelyebben es legkozvetleneb-