Irodalmi Szemle, 2020
2020/4 - MÁRAI 120 - SZABÓ LŐRINC 120 - Szávai János: Örleytől Kertészig: a Márai-kép változásai (tanulmány) / MÁRAI 120
igy folytatja: „Nem tudom, miert fog el utolag is valami ugrasszeru, halas brom, hogy Marai Sandor latott engem. O negyvennegy eves volt, en tizennegy. Latta a sarga csillagos gyereket a teglaszarito pajtak kozt; s tudta, amit ez a gyerek akkor nem tudott, hogy hamarosan elviszik Auschwitzba. Mindezt - hiszen mit tehet egyebet egy ird? - leirta Naplojaban.” Es rogton ertekitelettel folytatja: „ez a Naplo mellesleg a korszak legtisztabb, legatfogobb es legfontosabb szellemi lenyomata.”18 Kertesz ket irdrol beszel hasonlo megkozelitesbdl, vagyis hogy egyszerre szereti az irasait s magat a jelenseget, Albert Camus-rol es Marai Sandorrol. „Mint mindig, amikor Camus-t olvasok, valami meleg, nagyon szemelyes rokonszenv [...] Bosszantottak a L’Etranger utani irasai. Kesobb aztan kibontakozott az egesz, a szemelyiseg, az elet, a megrendito pelda, hogy a 20. szazadban meg letezik elet es ’mu’ egysege, nagysaga.”19 Ami Kerteszt Marai eseteben lenyugozi, az az ird es az ember batorsaga es tisztan latasa. Elsobben, mert hiszen Kertesz is az orszag elhagyasara kesziil, a sajat nyelvi kozeget orokre elhagyo ird konyortelen vakmerdsege. „Ha Marai emigralasa demonstrativ vallalkozas volt - mint ahogy az volt a Thomas Manne is -, akkor semmi ketseg, Marainak kellett a radikalisabb utat megjarnia.”20 Aztan igy folytatja: „Marai tavozasa megsem valtotta ki a nemzet csondes szegyenet, a jovatehetetlen hiany foldtti megdobbeneset, a felismerest, hogy szemelyeben az orszagnevelo nagy szellem hagyta el az orszagot. Tavozasat maganiiggye fokoztak le, menekulesnek minositettek, es negyven esztendeig Magyarorszagon a nevet is alig irtak le.”21 A masik, ami szamara peldaszeruen jelenik meg, az a nyolcvanon feliili ird maganyossagaban is toretlen batorsaga, halala modjanak a megvalasztasa: „A puszta fizikai iszonyat: az undor a modern halalgyaraktol, amelyek elete vegen az emberre varnak, ez adja az erot a meltobb onmegsemmisiteshez. A kerdes - az en kerdesem, igen, hogy en majd vajon... Alazattal elebe menni, vagy alazattal megvarni? Stb.”22 Ez a kulonos stb. mintha a Kertesz onportrejaban tobbszdr is emlegetett gyavasagara utalna, mar sejti, sot tudja, hogy o keptelen volna megtenni, Marai hajthatatlansaga ezert meg jobban imponal neki. De Kertesz termeszetesen nem csak a megrendito peldarol beszel, hanem a muvekrdl is. A regenyeket egyetlen mozdulattal felreloki: „Az a Marai, akirol itt beszeliink nem A gyertyak csonkig egnek, hanem az Egy polgar vallomasai, a Fold! fold! es az 1943-tol vezetett Naplok iroja.”23 A cezura egyertelmu. A Fdld! fdld\-et, amelyet hoi eletrajznak, hoi regenynek 1 8 Kertesz, 2016, 239. 1 9 Kertesz, 2016, 230. 2 0 Kertesz Imre, A szamuzott nyelv, Budapest, 2009, 236. 2 1 Ua. 2 2 Kertesz, 2016,207. 2 3 Kertesz, 2009, 227.
