Irodalmi Szemle, 2020
2020/3 - Bíró-Balogh Tamás: Teóriák helyett tények. Néhány apró megjegyzés Sátor Veronika dolgozatához (hozzászólás)
e mondat alapjan tehat elkepzelhetonek tartja, hogy egy, Karinthy es a fantasztikum temajat jol ismerd szerkesztd (marpedig Kuczka az volt) egy nem-Karinthy irast szerkesztett be a kotetbe. Hogy a dolgozatiro szerint ezt Kuczka szandekoltan vagy szandekolatlanul tette volna, nem deriil ki a mondatbol. Szeretnek itt par egyszeru allitast tenni. 1) Semmikeppen sem elkepzelhetd, hogy az Emberautomata cimu darabot ne Karinthy Frigyes irta volna. Aki ismeri Karinthy irasait, velhetoen el sem gondolkozik ezen, annyira „karinthys” a szoveg. A gondolatvilaga, a logikaja, a nyelve, a humora, es raadasul meg dnironikusan utal sajat egyik korabbi regenyere is. 2) Semmikeppen sem elkepzelhetd, hogy az Emberautomatat Kuczka Peter hamisitotta volna vagy valaki mas irasat szerkesztette volna bele a kotetbe. Ez a ket utobbi lehetoseg felvetese egyszeruen nonszensz es ennek belatasa nem is igenyel hosszas magyarazatot. Ugyanis A delejes halal megjelenesekor, 1969-ben meg elt Karinthy mindket fia, es bar Gabor valtozd hangulatban toltotte napjait az „aranyketrecben”, Ferenc az akkori irodalom egyik meghatarozo alakja volt. Kuczka es Karinthy Ferenc pedig termeszetesen ismertek egymast, jo kapcsolatban voltak, enelkul Kuczka nehezen is tudta volna a kotetet kiadni. (Es, tegyiik hozza, a Galaktika folydiratban ezutan tobbszor kozolt Karinthy Frigyestol irast, az ikonikus 1987/6-os szamban tobbet is.) Sator Veronika azert kezd el dolgozata vegen elmeletet gyartani az Emberautomata kapcsan, mert annak nines meg a kezirata es Karinthy eleteben valo megjeleneserol sines tudomasa. Ez filologiai kerdes. Ha valaminek nines meg a kezirata vagy a szerzo eleteben autorizalt megjelenesi helye, de minden mas elemeben az eletmu resze, attol az meg az eletmuhoz tartozik, s ezt elvitatni, akarcsak elvi szinten is, tudomanytalan felvetes. (Erre epul a nevtelen cikkek azonositasi lehetosegenek elmelete es gyakorlata.) „Minden igyekezetem ellenere egyelore sajnos nem kaptam kozlesre erdemes valaszt a kerdesre”, irja a szerzo, es ezt igazolni tudom, hiszen kozvetve - Nemeth Zoltan szerkesztd altal - en is megkaptam a kerdest. Akkor meg nem is tudtam a valaszt, viszont - hangsulyozom - kb. harminc eve egyetlen pillanatig nem meruit fel bennem ketseg a Karinthy-iras Karinthy-szerzosege irant. A dolgozatiro felveti annak lehetoseget is, hogy „az Emberautomata egy nagyobb szoveg resze”, de ezt nem fejti ki es nem indokolja. (Alabb szo lesz arrol is, hogy eppen az emlitett iras zart formaja miatt ez kevesbe valoszinu.) A filologiai nehezseget pedig abban is latja, „hogy Karinthy rengeteg kisebb lapnak is irt”, es - Frater Zoltan verskozlesere hivat-
