Irodalmi Szemle, 2020

2020/3 - Sátor Veronika: Karinthy Frigyes helye a rendszerváltást megelőző szovjetizált kánonban (tanulmány)

„termotalajaul” az olyan - kommunista perspektivabol nezve - ketes hu­­mornak, mint Karinthye. 1953. marcius 5-en meghal Sztalin. Rakosi Matyast hatterbe szorit­­jak, ’53 juniusatol Nagy Imre a Magyar Nepkoztarsasag miniszterelndke. A valtozas az irodalmi eletben is erzekelhetd. 1953 nyaratol folyamatosan jelennek meg olyan, egyelore meg mersekelten szatirikus irodalmi alkota­­sok, melyek a korabban kikenyszeritett szemelyi kultuszt biraljak. Vegso soron ennek a megujult irodalomnak az elso alkotasai azok, melyeknek koszonhetoen Karinthy Frigyes humoros szovegei ujra az irodalompoli­­tika30 latomezejebe keriilhetnek. 1953-ban ugyanis Veres Peter Almaskert es Urban Erno Uborkafa cimu, egyebkent szatirakent nem tul sikeres szo­­vegei hatasara bontakozik ki az ugynevezett szatiravita. Ebben a vitaban „vetddtek fel a mufaj [ti. a szatira] szocialista szellemisegu megujulasanak legfobb elvi es gyakorlati akadalyai”.31 Termeszetesen a szatiravitaban Ve­res es Urban muvei elsdsorban Gogol es Scsedrin32 felol valtak megkoze­­lithetove, am a hozzaszolok nem mehettek el a magyar szatirairodalom hagyomanyai, tehat Karinthy mellett sem. Igy valik ujra az irodalomkri­­tika megkerulhetetlen allomasava a Karinthy-eletmu. Reichert Gabor te­hat - Karinthy kapcsan - jogosan nevezi ezt az idoszakot a kanonba valo „visszazaras”33 -nak. A magyar irodalomnak ez az „uj szakasza” sem volt ferditesektol mentes. A tanulmanyiroknak - a szatirikus megszdlalasmd­­dot kihasznalva - lehetosegiik nyilt, hogy kiemeljek Karinthy szovege­­inek azt a vonulatat, amely korabban a szerzo kanonbol valo kizarasat hozta magaval, vagyis a szovegek antikommunista vonasait. A Karin­­thy-recepcioban az eletmu korabban antikommunista szolamunak itelt szovegei 1953 utan „csak” a szerzo kritikusi hangjara utalnak. Karin-3 0 Irodalompolitika, hiszen nem szabad elfelejteniink, hogy bar a szatirikus szovegek megjelenese a korszak irodalmanak egy uj szakaszat jelentette, az irodalmi muvek nagy resze meg mindig partmegrendelesre irodik. 3 1 Reichert Gabor, Irdnyitott elcelddes 1953-ban. A magyar szocialista szatira kezdetei. = Esztetika - etika - politika, szerk. Gyongyosi Megyer - Inzsol Kata, Budapest, Eotvos Kollegium - Magyar Muhely, 2013, 140. 3 2 A vita alapjat ugyanis Malenkov partkongresszusi hozzaszolasa szolgaltatta, melyben Sztalin szavaira hivatkozva az irodalom teendoit a gogoli es scsedrini szatira (politikai szempontbol is ertelmezheto) ertekessegere hivja fel a figyelmet: „a szatira tiizevel egetnek ki az eletbol mindent, ami fekezi az elorehaladast.” = Idezi peldaul: Reichert, Irdnyitott elcelddes..., 142. 3 3 Reichert, „most lovik szet ezt a regi vildgot”..., 184.

Next

/
Oldalképek
Tartalom