Irodalmi Szemle, 2020
2020/3 - Sátor Veronika: Karinthy Frigyes helye a rendszerváltást megelőző szovjetizált kánonban (tanulmány)
nemcsak urt tolt be a hazai hagyomanyban, hanem nyelvenek modernsegevel egyuttal azt is szemlelteti, hogy az »utod« hogyan »frja tovabb« ezt a tradiciot”8 - ti. az europai romantikaet. 8 Uo., 16. 9 Errol bovebben Id. pl.: Kenyeres Zoltan, Etika es esztetizmus, Budapest, Anonymus Kiado, 2001, 5-62.; Kiss Iren Ilona, Bevezetes a Nyugat folydirat tanulmdnyozasdhoz = Lato Szepirodalmi Folydirat online = http://www.lato.ro/article.php/Bevezet%C3%A9s-a- Nyugat-foly%C3%B3irat-tanulm%C3% A1 nyoz%C3% A1 s%C3% A1 hoz/1152/ 10 Schein Gabor, Az Ujhold koltoi = Patmon Eneiklopedia. Magyar nyelv es irodalom, szerk. Dr. Sipos Lajos, Budapest, Kertek 2000 Konyvkiado = https://www.arcanum.hu/hu/ online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1 /magyar-nyelv-es-irodalom-31D6/ irodalmunk-a-masodik-vilaghaboru-utan-437A/az-ujhold-koltoi-schein-gabor-4429/ 11 Uo. A Nyugat 1908 es 1941 kozott jelent meg. A szakirodalom altalaban harom nagy korszakot, „harom nemzedeket” kuldnit el a folydirat eleteben.9 A 20. szazadtol kezdodoen nem volt a magyar irodalom tortenetenek olyan korszaka, mely ne vetett volna szamot a Nyugattal, illetve annak legnagyobb alakjaival. Teves volna azonban azt allitani, hogy az osszes, napjainkban nyugatoskent hivatkozott szerzot egyforman iteltek meg az egyes irodalmi korszakokban. A Nyugat ’41-es megszunese utan Illyes Gyula vezetesevel Magyar Csillag neven uj folydirat indult az „Osvat-Ady- Moricz-Babits kialakitotta hagyomany folytatasakeppen.”10 11 A Magyar Csillag celja a Nyugathoz hasonloan az ertekek es humanum politikamentes megorzese volt. A lapnak 48 szama jelenhetett meg 1944-es betiltasaig. Annak ellenere, hogy a tortenelmi fordulatok nem feltetleniil jelentenek irodalmi korszakhatart, elmondhato, hogy amasodik vilageges utan nem sokkal megfigyelhetd a magyarorszagi irodalmi rnezo atalakulasa. A vilaghaboru utan a Magyarok az elso uj folydirat, melynek „kritikai rovata hamarosan a lukacsi irodalomszemlelet organuma lett”.11 A Magyarok mellett, annak ellenere, hogy csupan het szamot elt meg, a magyar irodalmi kultura masodik vilaghaboru utani legjelentosebb kezdemenyezese az Ujhold folydirat volt. A kor tarsadalmi valtozasait is jelzi a lap tortenete: 1946-os letrejotte a civil tarsadalmi kezdemenyezesek szabadsagat, az irodalmi, muveszeti vagy egyeb, de mindenkeppen onallo koncepciok igenyet es lehetoseget, a tevekenyen mukodo nyilvanossagot tukrozi. Az 1948-as fordulattal (ez ev majusaig jelenik meg a folydirat), vagyis a kommunista hatalomatvetellel minden a politikai akarat kore csoportosul, a muveszet iranyitott lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy az irok az allamtol fiiggenek: innentol nem az olvasok igenyei szabjak meg, hogy a szerzok mirol irnak (illetve a kiadok mit adnak ki), hanem a „megrendelo” es mindent ellenorzo (legalabbis ellenorizni akaro) allam. A szovjet sajtoiranyitas gondolata nem volt uj keletu gondolat ebben az idoszakban. Lenin mar 1921- ben megfogalmazza azt, amire kesobb a magyar irodalmi elet szovjetizalasa is epiilt:
