Irodalmi Szemle, 2020

2020/2 - Kosztrabszky Réka: Irreális színterek. A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó Magda Katalin utca című regényében (tanulmány)

Henriettnek, aki igy kozvetleniil, egy idezett monolog17 keretei kozott, s egy termetafora segitsegevel fogalmazza meg, miert nem volt kepes soha felfedni magat a sziilein kfvtil soha egyetlen lakonak sem: „folyton azt ereztem, akarmennyire hozza is tartoznak az eletemhez, okbelul vannak valami koron, amin en kfvtil [...]” (124.) Nem veletlen, hogy Henriett hatarhelyzeten allasa eppen akkor domborodik ki iga­­zan, s verbalizalodik altala is, mikor kozeleg a halala oraja. Henriettet a let es nem-let hatarvonalan valo egyensulyozas dobbenti ra arra, hogy lelki-szellemi tekintetben mar tobbszdrosen halott, s ezt a eldhalottallapotot szinten az elszigetelddes motivuma emeli ki. Az elso halalat Balint es Iren egybekelesenek hirehez koti, s a gyerekkorukban jat­­szott meggyfa nevu parvalaszto-jatek torteneseit az eljegyzest elorevetito mozzanatkent ertekeli. Amikor ugyanis Balint keriilt a kor kozepebe, mindig Irent hivta maga melle - tehat a jatekhoz ily modon a ciklikussag is hozzatartozott -, letrehozva ezzel egy olyan mikroteret, amibol a masik ket bele szerelmes lany kirekesztodott. A masodik halalat a sziilei elhurcolasa utan elte at, melynek soran nemcsak szukebb ertelemben szigeteltek el toliik azzal, hogy mas varosba hurcoltak oket, hanem vegervenyesen is, hiszen meg­­tudjuk, hogy soha tobbet nem latta mar oket. Az esemenyek hatasara igy a lany fizikai ertelemben is elszigetelodott a kiilvilagtol, es vedelme erdekeben uj nevet is kapott, mely a regi elete hatrahagyasanak kenyszeret is kiemeli. A harmadik halalat akkor konstatalja, amikor Balintek hazanak a padlasan - azaz a lenti es magasabb szferat dsszekoto szim­­bolikus terben - lesi, ahogy a katonanak a kertbe hordjak ki a Held-csalad holmijait. Ez eldrevetiti a tulvilagi elettel egyiitt jaro ralatas/kivulallas poziciojat, melynek reven bar mindent lat, s mindenhez valamilyen emlek vagy erzes fuzi, sosem fedheti fel magat, hiszen a foldi eletben a szarmazasa miatt leselkedik ra veszely, a tulvilagra valo tavo­­zasat kovetoen pedig szinten hatterben kell maradnia, hiszen dimenziok valasztjak el az eletben maradottaktol. Ily modon a kert, mely alapesetben a teljesseg szimboluma, ketszeresen is veszteseg tereve valik, hiszen tenyleges, fizikai halala is egy olyan, kertben 1 7 Dorrit Cohn azokra a monoldgtipusokra hasznalja ezt az elnevezest, melyben a narrator egyenesen idezi a szereplo gondolatait. Dorrit Cohn, Attetszd tudatok = Az irodalom elmeletei 2., szerk. Thomka Beata, Pecs, Jelenkor-JPTE, 1997, 94-95.

Next

/
Oldalképek
Tartalom