Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
feltarni. Megsziinteti tehat a racionalis-emocionalis dichotomiat, es azt allitja, hogy nines, vagy legalabbis nem mukodik megfelelden a racio emdeid nelkul, ami viszont semmikepp nem melldzheti a testi allapotok figyelembevetelet. Amiert viszont fontosnak tartottam Damasio meglatasait reszletezni, az az, hogy altaluk a tudomany diskurzusaban jelenik meg - amit Nadas a szepproza nyelven visz veghez: o ugyanis „a reflektivitas nagyszerusegenek” elismerese mellett szivos igyekezettel az ember szenzualitasat szeretne megerteni ugy, hogy a human letezo racionalis, emocionalis es testi vonatkozasainak osszeszerelesevel koti egybe az eddig kiilon tartott antropoldgiai huzalokat. 2003 novembereben jelent meg az Elet es Irodalom hasabjain az a 2006-os Hdtorszagi naplo cimu esszekotetben is helyet kapo Nadas-essze, mely A reflektivitas nagyszerusegerol53 cim alatt targyalja alkat es a „reflexiv kvalitasok” (89.) viszonyat. Barhova lapozunk a Nadas-eletmuben, ezek a kerdesek mindig eld fognak keriilni. Itt viszont a szerzo mar definicids igennyel beszel az emberi „alkatrol”, amikor azt irja, hogy „az ember alkatanak, ertsd: tulajdonsagai osszessegenek es osszefuggeseinek megfelelden banik sajat reflektiv kepessegeivel” (89.) Igaz, hogy a szerzo fejtegeteseiben gyanusan kozel keriil a nemzetkarakterologia homalyos allitasaihoz, mikor az egyes nemzetekre, kulturkorokre jellemzo „reflexids modszerek” kerulnek szoba a reflektivitas pszicholdgiai es kulturalis szintjenek elemzese soran, ugyanakkor ervelesenek alapjat megkiserli a kidolgozott nemzeti filozdfiak megletenek vagy hianyanak kontextusaban tartani. Vagyis azert reflektaltabbak a nemetek, mert „rendelkeznek onallo filozdfiaval”, amivel a magyarok nem, es ezert „a magyar nyelvnek nines onallo es szisztematikus fogalmi reflektivitasa”. (91.) Engem viszont jelen esetben Nadasnak az a mondata erdekel, melyben leszogezi, hogy „az emberek a szenzualitasuk szintjen a reflektiv kvalitasaik kulonbozosege ellenere egyenlok” (89.). A fentiek fenyeben mindez azt jelenti, hogy az emberrol valo gondolkodas alapjat Nadasnal a human letezo szenzualis szinten felismert egyenlosege es eltero kvalitasu reflektivitasa adj a, amit regenyeiben 5 3 Nadas Peter, „A reflektivitas nagyszerusegerol” = Nadas Peter, Hdtorszagi naplo, 87-93. (Pecs: Jelenkor Kiadd, 2006).
