Irodalmi Szemle, 2020
2020/2 - Darabos Enikő: Narratológia és korporealitás Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényében I. (tanulmány)
DARABOS ENIKO NARRATOLOGIA ES KORPOREAL I TAS NADAS PETER PARHUZAMOS TORTENETEK CIMU REGENYEBEN I. A FAL LEOMLASA UTAN - KRITIKAI ES SZERZOI REFLEXIOK Regenyei koziil a Parhuzamos tortenetek harom kotete olyan strukturat reprezental Nadas eletmuveben, amelyet egyforman terhel az ellenallas prozapoetikajanak tartalmi es formai ereje. A regeny mufaji, szerkezeti es tematikai szelsosegeinek ertelmezeset szamtalan kritikus megprobalta, sot, nem is csak egyszer probalta meg. A PT kritikai recepciojanak igen szembetuno vonasa, hogy kritikusa valamiert nem erzi kielegitonek korabban mar megirt ertelmezeset, es kis ido elteltevel - esetleg mas ertelmezoi szempontokat veve alapul - ujra nekiveselkedik ennek a belathatatlan monstrumnak, mely provokativ megoldasaival akortars magyar prozairodalom egyedi alakzatakent koveteli maganak a kritikai figyelmet 2005-os megjelenese ota. A legkevesebb, ami errol a murol elmondhato, hogy olyan erojatekok terhelik az eletmu e veszelyes kiszogelesi pontjait, melyek hatasara minden olvasoi elvarasunk meginog. Ugy velem, egy visszapillanto ertelmezoi tekintet szamara vilagosan megmutatkozik, hogy Nadas nagyepikai muveinek soraban a PT-ben testesiil meg a legeroteljesebben az a fajta ellenallas, amit az iroi habitus meghatarozo aspektusakent emlithetunk. Azzal a hipotezissel helyezem el ezt a regenyt a Nadas-szovegek soraban, hogy ez az, amelyikben a szerzo a legmesszebb megy el a regeny mufaji hagyomanyainak dekonstrualasaban es a legradikalisabban ellenszegiil azoknak a befogadasi strategiaknak, melyekkel az olvasok a regenyek fele szoktak fordulni. Bazsanyi Sandor kezikonyvnek szant Nadas-monografiaja ezt ugy fogalmazza meg, hogy a „Parhuzamos tortenetek kdnyortelen kovetkezetesseggel felszamolja a modern regenyforma szamos vilag- es emberszemleleti elofelteveset”. (BS. 393.) A kritikai diskurzus amolyan epitethon ornanskent hasznalja a regeny prozapoetikajara (nehol magara a szerzore) a kdnyortelen, kimeletlen, kegyetlen szavakat, s ezeknek a hatteret a regeny korporealizmusanak elemzeset kovetoen, e fejezet zarlataban szeretnem feltarni, hiszen a recepcio ideologiai beagyazottsaganak fokmeroikent reflektaljak a test szubverziv, felforgato erejet. 1 A szerzo a tanulmany megirasa idejen Bolyai Janos Kutatasi Osztdndijban reszesiilt. 2 Jelen iras egy hosszabb lelegzetu munka reszlete, mely Nadas Peter prozajanak korporealis meghatarozottsagat vizsgalja. A tanulmany masodik reszet a marciusi lapszamunkban kbzdljiik.
