Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - N. Tóth Anikó: Magasiskola. Tanárnő kérem (próza)
Vagy ha megis, kitunoen leplezi. Napi szinten igy (sok) szemmel tarthatom tanbirodalmam. A latottakat hoi azonnal es vehemensen lereagalom, hoi elraktarozom, hogy megfeleld pillanatban bizonyitekkent vagy eszkozkent eldranthassam. Szemhelyetteseim - keriiljenek ki akar a kollegak, akar a diakok, akar a szemelyzet korebol - kiilonbozo formaju es merteku dicseretben reszesiilnek. EN az oraimat ritkan tartom meg, de ez ertheto a rendkiviili elfoglaltsagom okan. Senki nem tett meg panaszt, legfeljebb a diakok fejeztek ki egyszer-egyszer a sajnalatukat, amiert ritkan van alkalmuk ilyen nagyszeru szakembertol tanulniuk. Annal inkabb ertekelik, ha olykor megis tiszteletemet teszem - orarend szerint. Remek zanzasito vagyok: gyorsan es fajdalommentesen tulesiink a tananyagon, hogy tengernyi egyeb megbeszelnivalonkban lubickolhassunk. Hatarozottan kedvelnek ezert. Nagyra becsiilik, hogy nyitott vagyok a problemaikra. Kiildnosen az iskolaiakra, a tobbi tantarggyal es tanarral kapcsolatosakra. Szeretem, ha azt mondjak, amit hallani szeretnek. Ehhez nemelyiknek rendkiviili erzeke van. EN nem csupan a diakokkal valo kapcsolatomat alakitom a szeretetteljes egyiitteles szabalyai ertelmeben, hanem a kollegaimtol is elvarom, hogy ennek jegyeben ertelmezzek viszonyunkat. Ennek az elvarasnak persze nem mind hajlando megfelelni, ezert kenytelen vagyok megkulonboztetett figyelmet szentelni azoknak, akik igen. Ok azok, akik hasonlitanak hozzam pedagogiai hitvallasban, a diakok lelkesen tudatos befolyasolasaban, egyedien felfogott munkamoralban, az elhivatottsag szenvedelyes szinleleseben, a konzervativan trendi oltozkddesi izlesben, a penzhez valo vonzalomban, a becsvagyban, a gasztrondmiai elvezetek iranti rajongasban, a szabadido eltdltesenek kiilonleges modozataiban. A hasonlosagok jovoltabol letrejovd rokonszenv arra buzdit, hogy siirun keressiik egymas tarsasagat. Melyrehato beszelgeteseink soran szorgalmazom a belso tudasmegosztas kiilonfele formait, valamint elokeszitem a talajt donteseim tamogatasahoz. Nemcsak kellemesen, hanem hasznosan is telik igy az ido. Az ertekezleteken ezek utan eleg csak felvezetnem a hatarozataimat, amiket a belso udvartartasommal mar elozoleg meghanytunk-vetettiink, ok udvariasan rabolintanak, a tobbi pedig szinte eszre sem veszi, hogy roluk is szol a gyakorlatilag nelkiiliik hozott dontes. Ha megis feltunik valamelyiknek, s hangot ad aggodalmanak vagy nemtetsze-
