Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Kosztrabszky Réka: Monológ, élettörténet és temporalitás Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány)
„Gyerekkoromban oly sok esztendeig hallgattam, hogy kesobb sose tanultam meg beszelni; en vagy hazudni tudok, vagy hallgatni.” (10.) „[...] ha elkeriilhettem, en nem beszeltem soha semmirdl, se neked, se masnak.” (10.)“ Az dtvenes evek eletrajzirasi kotelezettsegenek teljesitese soran azonban a hazudas, illetve a beszedtol vald tudatos tartozkodas12 kenyszere feloldhatova valhatna szamara, am hiaba foglalja irasba elettortenetet, az a szemelyzetis kollega nem hisz neki, ezert kenytelen ujrafogalmazni az eletrajzat, mely azonban mar egy altala krealt eletutat tartalmaz, rmg a „valodir61” tovabbra is hallgat, de ugyanigy tesz a szerelmevel vald kapcsolataban is. A hallgatasa szereploi es narratori szempontbol13 egyarant reflektalt, hiszen Eszter nemcsak a szereploje, hanem elbeszeloje is a tortenetnek, s elhallgatasanak narrativ funkcioja a multrdl es az onmagardl vald beszed elkeriilese, mely szemelyenek dnmagaba zartsagat eredmenyezi. A hallgatas ellenere azonban a fdhdsno megis vagyik arra, hogy valakivel megoszthassa az elettortenetet, am erre mindvegig keptelennek bizonyult: „Szerettem volna, ha kitalalsz rolam mindent, anelkiil hogy beszelnem kellene, s ugyanakkor, valahol melyen, rozsdasan, csikorogva, mar kesziilodtek bennem a szavak [...].” (35.) A hallgatas kenyszere es a megnyilatkozas vagya kozti fesziiltseg ezert egy olyan formaban oldodhat csak fel, mely egyszerre nyujtja szamara az onfeltaras, s egyszersmind az elbeszelt emlekek magaban tartasanak lehetoseget - erre pedig a legalkalmasabb a belso monolog, amelynek soran a beszelo nem teszi nyilvanossa a tudattartalmat mas szereplok szamara, s igy az csak az olvaso-szereplo parbeszedhelyzetben valik lathatova. A fdhdsno tehat egy olyan narrativ forma altal nyilatkozik meg, mely kizarja a viszszacsatolas lehetoseget, vagyis a monolog ketszeresen is kiemeli a szereplo dnmagaba zartsagat. Ez az iroi megoldas raadasul a mu cselekmenyi es poetikai szintjet is ossze-1 1 A foszovegben es a labjegyzetekben talalhato oldalszamok a kovetkezo kiadasra vonatkoznak: Szabo Magda, Az dz, Bp. Szepirodalmi Konyvkiado, 1975. 1 2 Jindra Konopkova kiilon tipologiat allitott fel az irodalmi muvekben talalhato hallgatasokra. A hallgatas egyik tipusanak azt tartja, amikor a szereplo kiilso okokbol vagy valamilyen belso indittatasbol, tudatosan tartozkodik a beszedtol. Idezi Benyovszky Krisztian. Benyovszky Krisztian, Az elhallgatas alakzatai. Megjegyzesek titok es elbeszeles kapcsolatdhoz, Kalligram, 2006/10-11,58. 1 3 Zsadanyi Edit A csend retorikdja cimu konyveben az elhallgatast kihagyasalakzatkent ertelmezi; eszerint a hallgatas nemcsak ugy erthetd, hogy a szereplo a beszed vegere ert, hanem ugy is, hogy nem kozol valamit, s ez az elhallgatas lehet reflektalt szereploi vagy narratori elhallgatas. Zsadanyi Edit, A csend retorikdja. Kihagyasalakzatok vizsgdlata a huszadik szazadi regenyekben, Pozsony, Kalligram, 2002, 67.
