Irodalmi Szemle, 2020
2020/12 - HIZSNYAI ZOLTÁN - Kosztrabszky Réka: Monológ, élettörténet és temporalitás Szabó Magda Az őz című regényében (tanulmány)
KOSZTRABSZKY REKA MONOLOG, ELETTORTENET ES TEMPORALITAS SZABO MAGDA AZ OZ CIMU REGENYEBEN i. Szabo Magda 1959-ben megjelent regenyenek ertekelesekor akorabeli irodalomkritika egyes kepviseloi a belso monolog fogalmat meglehetosen leegyszerusito ertelemben hasznaltak, amikor azt allitottak, hogy a szerzo az egy ewel korabban kiadott Freskot es Az ozet lenyegeben azonos technikaval irta,1 s nem hangsulyoztak kello mertekben a ket regeny elbeszelesmodjaiban mutatkozo kiildnbsegeket. Mindez velhetden azert tortenhetett, mert figyelmuket inkabb az iddrendet megbonto szerkesztesi sajatossagokra, a szereploi tudatabrazolas monologikus jellegere, illetve az emlekezesi folyamatok abrazolasara iranyitottak. Azok a kritikusok pedig, akik az en-elbeszeles szempontjabol targyaltak a muvet,2 ideoldgiai alapozottsagu szempontok alapjan tettek ezt, s ezzel osszefuggesben a narracio tartalmara es korhoz kotottsegere reflektaltak, igy az elbeszeles-poetikai kerdesek meglehetosen hatterbe szorultak a befogadas soran. 1 Rd nay Gyorgy, Az olvaso naploja [Szabo Magda: Az oz], Vigilia, 1959/7430. 2 A lecsuszott videki ertelmiseghez es dzsentri reteghez tartozd foszereplovel bird enelbeszeles egyes kritikusok szerint nem elfogadhato forma, mivel nem teszi lehetove az adott szereplo tavolsagtarto es kritikus abrazolasat. Ez a kerdes az Elet es Irodalom hasabjain zajlo „hatranezes-vitaban” kiemelt jelentoseggel birt. Lasd a kovetkezo cikkeket: Hermann Istvan, A hatranezes irodalma, Elet es Irodalom, 1960. junius 17. es: Mihalyi Gabor, Nezziink meg egyszer hatra, Elet es Irodalom, 1960. augusztus 5. 3 Erdody Edit, Realista hagyomany es belso monolog Szabo Magda regenyeiben, Literatura, 1974/3, 113-117. A ket alkotas technikajanak egy kategoriaba sorolasa azert problematikus eljaras, mert a Freskoval ellentetben Az dz egyetlen szemely tudatara koncentral, akinek gondolatai egyes szam elso szemelyu narracioban bontakoznak ki - tehat az o tudatmukodese alakitja a narrativat -, s ebbol adodoan a szereploi monologok is teljesen mas formai sajatossagokkal birnak a ket muben. E narrativ technika leegyszerusito kezeleseben egyreszt az jatszhatott kozre, hogy ezen iroi modszer eredetenek, fogalmanak es formai sajatossagainak meghatarozasa - s a tudatfolyam-technikatdl valo elkiilonitese - akkoriban vita targyat kepezte, masreszt pedig az Edouard Dujardin tedriajabol eredo terminologiai ketertelmuseg is. Erre az elmeleti heterogenitasra Erdody Edit is utal 1973-as tanulmanyaban, melyben az egyes elmeletek szamba vetelevel kivanja felvazolni a belso monolog leglenyegesebb jellemzoit,3 valamint belso es kulso szempontok alapjan differencialni e narrativ technika tipusait. A belso szempontok (a monolog pszichologiai meghatarozottsaga es az altala kozveti-
