Irodalmi Szemle, 2020
2020/11 - Strickland-Pajtók Ágnes: Magyar bevándorlók ábrázolása a kortárs brit irodalomban (tanulmány)
harmadgeneracios bevandorld nehezen kiizd meg a migrans let hetkoznapjaival, mlg nehany frissen erkezett rogton kepes beilleszkedni. Azok a bevandorlok, akik konnyeden alkalmazkodnak a nagyvarosi kornyezethez, erds hasonlosagot mutatnak a Walter Benjamin-i flaneurrel, a nagyvarosi koszaloval, a modern varos megfigyeldjevel.2 E szemelyisegtipus megjelenitdje a Ratal, ’56-os menekiilt Laszlo karaktere Penelope Lively Moon Tiger cimu regenyeben, aki a kezdeti zavart es bizonytalansagot kovetoen - szallasadojanak unszolasara - teljes mertekben kiaknazza a varos nyujtotta lehetosegeket, melyeken keresztiil uj identitast konstrual maganak. „Claudia kiadja Laszlonak a feladatot, hogy tanulja meg Londont. Bejaratja vele a buszok utvonalait vegallomastol vegallomasig, mindennap merfoldeket setaltat vele. Laszlo panaszkodik. »Csinald«, utasitja a nd. »Csak igy tudsz uj bort noveszteni.«”3 2 Walter Benjamin, Charles Baudelaire, A Lyric Poet in the Era of High Capitalism, forditotta Harry Zohn, London, Verso Books, 1983, 54. 3 “Claudia sets Laszlo the task of learning London. She makes him ride bus routes from end to end, walk miles every day. Laszlo complains. ‘Do it,’ she orders. ‘It’s the only way you’re going to grow a new skin.’” Penelope Lively, Moon Tiger, London, Penguin Books, Kindle Edition, 2010. 4 “Max Markus and his uncle see eye to eye in the making and framing of images, and when they walk along a street together, in this foreign Paris, and when the uncle points his cigar at an odd doorway (...). They are in love, already nostalgically, with the life of the street, which they will transport to America.” Anita Brookner, Family and Friends, London, Penguin Books, Kindle Edition, 1985. Mr Marcus es Max Marcus szinten elsogeneracios bevandorlok Anita Brookner Family and Friends cimu muveben. Ok valoszinuleg a masodik vilaghaboru elott vagy alatt szoktek el Magyarorszagrol, esik halvany utalas arra is, hogy zsidd szarmazasuak, de ez sohasem explikalodik. Talan mintha a Korda-fiverekre alludalo karakterek volnanak. Bar ok szandekosan es tudatosan keriilik Londont, a metropoliszok nem allnak toliik tavol: Parizsban es Los Angelesben magabiztosan mozognak mind a maganelet, mind a munka vilagaban, melynek kovetkezteben gyorsan befolyasos mediabirodalmat kepesek folepiteni es iranyitani. Erdekes, hogy a filmiparban elert sikeriikre eppen bevandorld hatteriik predesztinalja oket: az a kepessegiik, hogy az europai varosi letet az amerikai filmvaszonra iiltessek at. Ami a kepalkotast es beallitasokat illeti, Max Marcus es nagybatyja teljesen egyetertenek, mikor egyiitt rojak ennek az idegen Parizsnak az utcait, es a nagybacsi szivarjaval egy kiilonos kapualjra mutat. (...) Mar most nosztalgikusan szerelmesek az utcai eletbe, amit Amerikaba is magukkal visznek.4 Linda Grant The Clothes on their Backs cimu konyve is ket flaneurt allit a tortenet kozeppontjaba: a ketes hiru uzletembert, Sandort es unokahugat, a masodgeneracios Vivient. A lany a regeny fdszereploje is, s igy rajta keresztiil a flaneuse haromdimenzids megjele-
