Irodalmi Szemle, 2019

2019/3 - KELET-KÖZÉP - Ladányi István: "…valamilyen »közép-európai poétika«"? Történelemreprezentációk és identitáskérdések kortárs közép-európai regényekben (Danilo Kiš, Dragan Velikić, Nedjeljko Fabrio, Olga Tokarczuk) (tanulmány) / KELET-KÖZÉP

regennyel a szerb Milorad Pavic vagy Temesi Ferenc szotarregenye, vagy akar Esterhazy Peter Harmonia caelestise vegzett. A motivikusan fejezetek­­be rendezett, az europai konyveszeti hagyomanyok szerint jobbrol balra lapozando konyv szerkezetenek esetleges es egyezmenyes voltat jelzi, hogy oldalszamozasat a legnagyobb szammal kezdi, es a konyv a legalacsonyabb oldalszammal er veget, a szerzoi jegyzet szerint ezzel megidezi a heber kony­­veket, ugyanakkor emlekeztet arra is, hogy „minden elrendezes megszokas dolga”. Ez a sajatos, kiilsodleges rend itt is, akarcsak a szotarregenyekben es mas rendhagyo szerkesztesi megoldasok eseteben a szinre vitt tortenet esetleges sajat rendjevel kapcsolatos ketelyeket jelez. A kozep-europai terseg tortenelmi regenyeinek az utobbi evtizedek­­ben jellemzd reszet kepezi a kortars tortenetelmelet altal megfogalmazott, a mult hozzaferhetosegevel es megismeresevel kapcsolatos ketely.20 Erve­­nyesnek latom Jiri Kotennak azt a megallapitasat, amelyet Vladimir Macura cseh fro tortenelmi tetralogiajarol szolo elemzeseben fogalmazott meg: „az europai es a kozep-europai irodalom a tortenelmet ertheto modon sokkal »erzekenyebben« kezeli, mint peldaul az amerikai, hiszen Europa es kii­­lonosen Kozep-Europa tortenelme tulsagosan is mozgalmas ahhoz, hogy a tortenelmi esemenyek menetere valo rakerdezes elvesztene a fontossagat. Mindez vegtere is lathato a kortars kozep-europai tortenelmi regenyen, me­­lyet akar metafikcidsnak is nevezhetiink. A tortenelem mindenhol jelen van Kozep-Europaban, erezzuk kdruldttiink mindennapos jelenletet (pl. Danie­la Hodrova regenyei), jelen van a terben, melyben eliink (pl. Stefan Chwin), cipeljiik magunkkal mint drokolt nehezeket, mely aparol fiura hagyoma­­nyozodik (Esterhazy Peter: Harmonia caelestis), es kiuzni sem lehet a torte­­netekbol, melyekben a realis atitatodik a mitikussal (pl. Olga Tokarczuk).”21 2 0 Lasd errol: Thomka Beata szerk., Narrativak 4. A tortenelem poetikaja, Budapest, Kijarat Kiado, 2000; Hayden White, A tortenelmi szoveg mint irodalmi alkotas = Uo, A tortenelem terhe, Budapest, Osiris, 1997; Gyani Gabor, Tortenelem es regeny: a tor­­tenelmi regeny, Tiszataj, 2004/4, 78-92.; Gyani Gabor, Relativ tortenelem, Budapest, Typotex, 2007. 2 1 Jiri Koten, Historiografiai metafikcio Kozep-Europaban, ford. Beke Zsolt, Kalligram, 2014/11, http://www.kalligramoz.eu/Kalligram/Archivum/2014/XXIII . -evf.-2014.-november/Historiografiai-metafikcio-Koezep-Europaban (A letoltes ido­­pontja: 2018. november 10.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom