Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Rudaš Jutka: A két kultúra kontextusában formálódó művek sajátosságai (tanulmány)
szetfeszitik a tarsadalom homogen elkepzeleset. Olyan fluktualo iddben j elolik a terseget, melyben vilagosan ramutatnak a polarizaltsag tortenelmi erzekenysegere, eltetve a kulturalis tapasztalat heterogenitasat. Mindharom szerzo a kiilonbozo tarsadalmi ideologiak ingadozasai kozepette zsenialisan artikulalja azokat a kulturalis kiilonbsegeket, melyek az idok soran e kulturalis terben hoztak/hoznak letre uj tortenelmi formacidkat. Homi K. Bhabha szavaival elve artikulalja azt a nezopontot, mely szerint „a kulturalis kuldnbseg diszkurzusanak szubjektuma pszichoanalitikus ertelemben dialogikus es atteteles”, illetve „a kulturalis kuldnbseg nem csupan az egymassal szemben allo tartaimak vagy a kulturalis ertekek antagonisztikus tradicioinak egymasnak fesziileset reprezentalja.”19 Igy olyan diszkurziv terben talaljuk magunkat, amely a tarsadalmi es kulturalis rendszerek felmerhetetlen kiilonbsegei megertesen keresztiil megizlelteti specifikussagukat es massagukat. Mindharom szerzo joreszt belemegy ajugoszlav mitologiaba, hoseinek vegzetes panteonjaba, ahol a kiildnbdzoseg hangja szolal meg, s mintegy tavolsagtarto s ugyanakkor bennelevo poziciobol kepesek bemutatni a korulhatarolhato massagot, s ragyogdan kepesek hasznositani a kulturalis mintak eltereseit. Szovegeik vegso sorban azoknak a kotodeseknek a formairol es allapotairol szolnak, melyben az ilyen terseg lehetove teszi az ember szamara, hogy bizonyos tortenelmi tapasztalatoknak a gazdagitasan keresztiil felfedezze sajat entitasat es vilaglatasat, vagy ugy, hogy megerdsiti, vagy ugy, hogy megvaltoztatja azt. Tudniillik a kiilonbozo tarsadalmi, nemzeti identitasok, a nyelv, nyelvhasznalati formak kozotti valasztas es a kozossegszerkezet viszonya eleg bonyolult akkor, amikor a tobbsegi es egy kisebbsegi csoporthoz valo tartozas egyszerre van jelen, s mindenkor az adott helyzet szabja meg, hogy ezekbol mely kategoria valik/valhat eppen fontossa. 1 9 Bhabha, i. m., 110.