Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Kosztrabszky Réka: Az elbeszéléstechnika sajátosságai Szabó Magda Freskó című regényében (tanulmány)
szereplokkel valo osszevetes reven minbsiti Edit viselkedeset („Nem volt az szegeny bolondabb, mint akarki itt a hazban.”), mely egyuttal visszacsatolas is az elso mondatban foglalt pletykahoz. A hetedik, nyolcadik es kilencedik mondatban a monolog - a viszonyitasi alapul szolgalo alakok konkretizalbdasaval parhuzamosan - jelen idobe valt at, hiszen a ket alak (Mathe Istvan es Kun Laszlo) meghatarozo es iterativ jellegu cselekveseirol olvashatunk benniik, a tizedik mondatban pedig a harmadik mondatban foglalt tortenesek iddsikjara lep vissza az emlekezb en („Mikor szegeny nagytiszteletut meglatogatta, a duhongok nem tudtak kiilonben [orditani].”) A tizenegyedik es tizenkettedik mondatban ismet ket mult ideju, de kiilonbozo iddsikokhoz tartozd esemenyekrol olvashatunk; eloszor Annuskanak a regeny tortenetidejehez kepest pontosan kilenc ewel ezelottre datalhato tetterol (szokes), majd pedig az ezt a tettet megelozd, egesz gyerekkorara jellemzo viselkedeserol ([...] „csak a bajara volt mindenkinek.”). Az elobbiekbol tehat jol lathato az egyes idosikok kozotti folyamatos oszcillacid, melyet az elbeszelt monolog narrativ eszkoze altal abrazolt, csapongo szereploi gondolatmenet eredmenyez. Az egyes emlekidezeseket, toprengeseket minden esetben valamilyen kiilso impulzus (peldaul kepek vagy bibliai textusok) idezik elo a egyes alakok tudataban. Az otodik fejezetben peldaul a Mathe Istvan falan fuggo Genf-terkep latvanya ugyancsak egy jelen es mult ideju mondatok valtakozasaval jellemezheto gondolatmenetet indit
