Irodalmi Szemle, 2019

2019/10 - Géczi János: Valóban ; Ugyan ; Odüsszeia ; Metatézis (versek )

M ETAT EZIS Valahogy ma minden tavoli. Pedig csak a vizfelszin magas. Amilyen lenni a mely szokott, homalyos, ha abban elmeriil a test. A lebeges? Nem marad semmi abbol, aki sodrodik az arral. Horzsolja kd, befonja az aramlat, azonosul a geologia alakzataval, olyba lesz, mint a langy Balaton. Palackborbe belegyurt lelek, s mikent a szkafander, radermed, befoglalja a cseppfolyds iiveg. Folyadekkristaly negy vegtagu allata. Archeologia. Vagy mas, aminek, mert nines neve, nines hangja, se tana. Hite se. Hogy nem marad mas, csupan ami nem valaki. Aminek nines szive es benne ddrdmboles. Nines meta­tezise, hogy szavat nem latni, nyomat nem hallani, s a hangjanak szaga, aromaja a kezenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom