Irodalmi Szemle, 2019
2019/9 - Branczeiz Anna: Az élő perspektívák költője. Képteremtés és festészeti párhuzamok Nemes Nagy Ágnes De nézni című versében (tanulmány)
megragadni, a szabalytalan rimelesre tekinthetunk ugy is, mint ha az festmenyszeruve tenne a szoveget. A masodik versszak arra keresi a valaszt, hogy mit latunk, mit rejtenek a szinek es a formak, ami az ertelemadas gesztusakent foghato fel. A szigoruan tartott rimhelyzetek miatt ebben a strofaban feltuno, hogy a „valamit kozlo jegyeivel” nem rimel semmire, igy ez a sor hangsulyos szerepbe kerul, mint ha az a valami, amit a festmeny kozol, nem lenne megragadhato. A szigoru rimhelyzet ugyanakkor azt a benyomast kelti, hogy a latottak pontosan leirhatok, a metaforak sokasaga viszont ennek korlataival szembesit. Ennek tiikreben az elso es a harmadik versszak kovetkezetlen rimelese egyuttal a mdgottes tartalom megragadhatosaganak problemajahoz is kotheto. Lator Laszlo mas - Vali Dezso, illetve Mednyanszky kepeire frott - festmenyverseivel egyiitt a Maganyos cedrus egy nagyobb poetikai koncepcio reszekent is ertelmezheto. E szovegekkel szemben Nemes Nagy verse megint csak mas kerdeseket vet fel kep es szoveg viszonyaval kapcsolatban. Mivel nem vonatkoztathato konkret festmenyre, a De nezni nem is Csontvary kepere, mint inkabb annak befogadasara iranyitja afigyelmet, es ha e vers tiikreben neziink ra Csontvary festmenyere, a vizualis abrazolastechnikai eljarasokbol fakado kepi jelentesszorodas tunhet szembe. A latvannyal, latassal es lattatassal kapcsolatos kerdesek is hangsulyosan meriilnek fel Csontvary festmenyeivel dsszefuggesben, ha Nemes Nagy verse felol kozelitunk, amihez persze hozzatartozik, hogy a festo esszeiben is visszateroen foglalkozik a latas es
