Irodalmi Szemle, 2019
2019/9 - Lackfi János: Az ugrálószoba zsoltára (vers)
Aradhatnak a nagy vizek, csapdoshatjak partfokomat, az Ur hegyen allok, tajtek fel nem erhet oda. Rejtekhelyem vagy, oltalmazol engem, mint elgurult gombot a szekreny hata, belso zseb a bukszat, s barmerre nyujtom a kezem, mindenfelol te vattazod ki a teret korulottem. Figyeljetek ram, igaz utat mutatok nektek, okuljatok, mint a tino, tanuljatok, mint a szamar, en mar voltam mindketto helyettetek is. Ne kelljen fogatok koze zablat vetni, hatatokon ostorral vagni vegig, ugy rancigalni benneteket, mint az oktalan barmot, s mindent kulon-kulon a szajatokba ragni. Aki a gonoszban bizik, fajdalom sujtja azt, aki Jahveban bizik, kegyelem frissiti azt. Orom es ujjongas az Urban minden egyes nap, ugralovar a szivnek es szabaduloszoba a leleknek! A tiszta szivuek deruje legyen ragalyos, terjedjen messze foldre!
