Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Sánta Miriám: Címtelen föld ; Schengen három hangra (versek)
III. Adossagaik tudatahoz mar hozzanott a nyugalom Elnyomjak az utolso csikket is a diszes iiveg hamuzoban Az ejszaka savanyu nyalkent kuszik vegig a parnahuzaton Ujabb zold mozaikdarabka pattan le a kiilso falrol Majd egy gyerek felszedi es hazaviszi Smaragdda valik kicsi kezeben Akik vegigmegyiink a szuk setanyokon Mind belatunk a fokhagymaszagu konyhakba Piros preseltlemez kredencek viragos fazekak A repedezett aszfalton uj hatarokat rajzol az esoviz Hunyorgunk, amikor szemiinkbe visszasiit A lemend vegyszerszinu nap Es eldlopakodnak a lakokozossegi macskak Akik itt jarunk a tfzemeletesek kozott Nyaranta felforrosodik a kulcs nyakunkban Es a vashintakrol lepattogzott olajfestek Becsuszik a kormimk ala Akik itt vesztegliink a lepcsoforduloban Es hirtelen lepteinkre megmozdul a galamb A betonracs es a tejiiveg kozott Nektek almodom Hogy az ovoda koszinpadarol lezuhanok De mielott foldet ernek Nyilvesszdve valtozom Es azt is nektek almodom Hogy hatalmas gombak nonek A varos szeli mezokon Bar sosem akkorak Mint a nagytokesek nyugalma
