Irodalmi Szemle, 2019
2019/7-8 - Horváth Márk és Lovász Ádám: Juhász Ferenc leendései (tanulmány) / JUHÁSZ FERENC
a mozgas tenyleges, atfogo eszlelese.8 Deleuze es Guattari felfogasaban a valosag nem mas, mint alakulasok, folyamatok heterogen osszessege. Sokat sejtetd modon a leendes lehet eppenseggel illuzdrikus, hallucinaciok vagy paranoiak termeke is. A teremtd erokent funkcionalo libido eppugy kitermelhet tudattalan formakat, „civilizaciokat, fajokat, kontinenseket”, elfojtasokat es kizarasokat, mint teremtd mozzanatokat, uj eletjelensegeket vagy kulturakat.9 Egyetlen elore rogzitett eldjelnek sem feleltetheto meg a leendes: lehet barmi, annak az ellenkezoje, vagy a nagy semmi is. Juhasz vonatkozasaban is erdekes a leendes eredendoen kontextualis szerkezete. Egyetlen aramlas sem kepez onmagaban allo, teljesen koriilhatarolt egyseget. Az aramlas jelleget az adja, milyen elrendezodesbe kapcsolddik bele. Mindaz, ami van, „kombinalt formacid”, irja Deleuze es Guattari, ami „darabokbol, egymassal keveredo kodokbol es fluxusokbol”10 epitkezik. Ezek az egymassal promiszkuozus modon keveredo aramok kepezik a letezok eletenek bensoseges leendeset. Mintha csak Juhasz lirajanak egy jellemzeset olvastuk volna az iment! Aligha veletlen az, ahogyan Tandori Dezsd zsenialis modon ramutat a juhaszi modszer lenyegi elemere, az elemek kozbtt fellepo keveredesre: „a felsorolasok, a fogalom-kibontasok sosem onmagukban allnak, hanem szerves, a verset tovabblendito, masutt visszacsatolast biztosito egeszben.”" Mint latni fogjuk, Juhasz leendesei a Tandori altal azonositott „sorjaztatas” muveleten keresztiil adodnak.12 A leendes problemaja maris ramutat egy vele szoros rokonsagban allo dilemmara, nevezetesen a heterogenitas kifejezhetosegenek problemajara. Mindig 8 B ergson, Bevezetes a metafizikdba, 16. 9 D eleuze es Guattari, Anti-Oedipus, 88. 10 Uo., 117. 1 1 Tandori Dezsd, A tenyeszet pontossaga, Uj Iras, 1978/9, 83. 12 Uo., 81-88.
