Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Tóth Lilla: A közéleti líra a kortárs szlovákiai magyar irodalomban (tanulmány)
„meg itt van a hazban, melynek csontjai vagyunk, ketten a tiikor-jelenben, hattal a tortenelemnek.” A tiikor-jelen egyszerre reprezentalja az idotlen emleket, es irrealissa teszi azt. A haz mint sziilofold es a csontok a sziildfdldhdz vald ragaszkodas metaforajakent interpretalhatoak, de aztan a vers kilep ebbol, a „tiikor-jelen” onreflexidjabol, es a versben megjeleno identitasok folyamatosan tavolodnak, valoszerutlenne valnak: „Aztan elindult, s valoszerutlen lett egyszerre, valoszerutlen, akar egy vazlat: ket karja, laba, feje domborzatrajz aztan mar az sem puszta vonalak, pontok egy ismeretlen taj terkepen.” Nemcsak a baty kepe tavolodik, homalyosodik, es keriil egyfajta identitasvalsagba, hanem a tiikorben felidezett kep is valoszerutlenne, az ismeros taj ismeretlenne valik. A baty vazlatkent, majd puszta vonalkent es pontokbol allo abrazolasa annak „a hatalomnak az embertelen termeszetere is utal, amely szamara az egyen csak sajat celjai szamara hasznositando szem a lancban.”28 Az ismeretlen taj kepe egyertelmuen a kisebbsegi lethelyzetre utal, s ami eddig sejtheto 2 8 Nemeth, i. m., 70.
