Irodalmi Szemle, 2019
2019/6 - TÖRÖK - Gábori Kovács József: Pályakép, költői beszély vagy romantikai eposz? Szász Károly Losárdi Zsuzsánája (tanulmány)
szerint Levay biralatat nem ismerhette meg, mivel ehhez miivet legalabb dicseretre meltonak kellett volna itelni.)49 A miskolci itesz palyakep fogalma megegyezik a korban hasznalatossal. A korabeli esztetikak koziil a palyakeprol az epikus mufajok kdzott csupan Arany Janos ejt szot a Szeptani jegyzetekben. Megfogalmazasaban a mufaj „ugyanazon hosrol kiildnbbzd, egymassal ossze nem fiiggo esemenyeket beszel el sziiletesetol fogva halalaig”. Peldakent Garay Janos Szent Laszlojat hozza fel,50 melyet Toldy Ferenc sem sorol az eposzok koze, mivel „hianyozvan egy nagyszeru, a nemzet eletere donto fontossagu egyseges fo esemeny, hanem torteneti kdltemeny, vagy koltoi eletrajz, mely t. i. hose egesz eletfolyamat beszelli el sziiletesetol halalaig, igy kozeppontjat es egyseget csak a hos egysegeben birja, s targyanal fogva bonyolodas nelkiili sora egymasutani torteneteknek, melyek gyakran minden belso osszefiigges nelkiil is vannak”.51 Az Arany altal koltoi biografianak, Toldy altal pedig koltoi eletrajznak nevezett miifajban tehat az esemenyek nem dsszefiiggden, egymasbol kifejlodve keriilnek eloadasra mint az eposzban vagy a koltoi beszelyben, tovabba a koltoi eletiras nem egy esemeny elbeszelesere koncentral, hanem vegigkiseri a hos eletet. Levay palyakep fogalma lathatoan megegyezik az idezettekkel, mivel ertekeleseben a Losardi Zsuzsana „megjarja palyakepnek, de nem egy kozpont koriil csoportosuld, koltoi cselekvenynek, ugy, hogy a harmadik eneken tul valdban csokken is e foalak erdekessege.” Biralatat pedig igy folytatja: „S nem tudom, mint egyesiilhet jellemeben oly szilajsag, minot eleinte neki tulajdonit a kdlto, azon erzelmesseggel, melyben a masodik enek folytan feltunteti.”52 Levay itt az osszesitett biralathoz hasonldan a szerkezet hianyossagaival osszhangban lattatta Losardi jellemenek hibait, am a kozos biralatetol eltero osszefiiggesben. Az osszesitett biralat a cimszereplo jellemenek egy koltoi beszely hosehez viszonyitott erzelmi lagysagat biralta, mig Levay a rendszeresen vadaszo, majd otthonrol a hazassag elol elszokni is kepes szilaj nd kepet tartotta osszeegyeztethetetlennek a szerelmerol lemondo Losardieval. Emellett pedig Levay ramutatott, hogy „az indokolas”, azaz a szereplok esemenyeket alakito tetteinek lelektani indoklasa, amely nelkiil a mu szerkezete nem allhat ossze a palyazati kiiras altal megkivant korrekt kompozicidva, „az egesz mu folyaman nem elegge pontos es termeszetes”. Az indoklas hibaira peldakent Losardi fent 4 9 Altalanos palyazasi szabalyzat, AkAlm 1864, 202-203, kiildnosen 202. A szabalyzatnak ez a pontja az 1865-ds Almanachban is szerepel: AkAlm 1865,170. 5 0 Arany Janos, Szeptani jegyzetek = AJOM X, 532-565, kiildnosen 550. 5 1 Toldy 1873,177. 5 2 Levay Jozsef biralata a Nadasdy eposzi jutalomrol, MTA KIK Kt RAL 1245/1865.
