Irodalmi Szemle, 2019
2019/6 - TÖRÖK - Veres Erika: Karaköy (vers)
habzo nyalat mashova frocskdlte zugott de csak zugott es ez nem moraj volt benne dobbant a csond az a halszeruen konnyed letezes az a kagylofenyu nyitany-zar az a befejezes utani egyetlen momentum folytatta lomha utjat a Zebra kozszemlere tett hajotestalkatreszek az egyik karakoyi kirakatban 6 volt a gyaszolo kaloz Afrika delkeleti partjainal es neha belobbant tudataba veszelyt gerjesztd kek ive szalagkent hordta hajaban nem szaladt szet nem repiilt szemebe mert dsszefogta, s nala maradt nyugodt, olykor kiegyensulyozott, de foleg harmonikus. jellemet evszakok se tonkre nem tettek, se meg nem hataroztak lenyege korlatlanul aradt vagy alakult volt es felfoghatatlanul terjedt at kit ert meg? mondtak rola maguk kozt a venek kire bizza magat? valasz helyett ujabb kerdesek csusztak eld a megkevert lapok koziil tovabb gorbiiltek a gorbebotok agyonzuzta sajat arcat egy sziklan csak, mert szebbnek gondolta onmaganal darabjaira patakzott (a detonacio soran) szetfroccsenve mutatta narcisztikus sebeit mutatta volna szikla nem viztiikor kd papir olio belebukott s mindenki latta, aki a parton allt megszegyeniilve lopta fel csoppszakadvanyait a legkorbe font mergesen besziirkult mintha nem igy lattuk volna egesz telen ott log azota is
