Irodalmi Szemle, 2019

2019/5 - LENGYEL - Ariana Fabiszewska: A nagy háború (Teksty drugie 2018/4. Wielka wojna) (kritika) / LENGYEL

jelentkezd, hiszteriahoz hasonlo tiinetek ketsegbe vontak a ferfiassag eszmenyet, amely szerint a ferfi bator es erzelmileg stabilnak kell len­­nie. A granatsokk jelensege megkerddjelezte a katonai fegyelem le­­nyeget, mert a katonak nem voltak feleldsek a sajat cselekedeteikert. Ennek eredmenyekeppen a pszichologiai seriilesekre vonatkozo adatokat titokban tartottak. Fontos azonban szem elott tartani, hogy a granatsokk jelensege az I. vilaghaboru idejen meg teljesen erthetet­­len volt. Az emberek tobbsege ugy gondolta, hogy mivel a betegeken nem lathato szomatikus seriiles, nem beszelhetiink valodi betegseg­­rol, csupan tettetesrol, szimulalasrol. Wojciech Szymanski a Nehezteles. A Nagy Haboru, a traumatikus fenykepezes es a trauma hatasa (Zywienie urazy. Wielka wojna, fo­­tografia traumatyczna i efekt traumy) cimu tanulmanyaban a trauma fenykepeszeti abrazolasat elemzi ket nemet fotokdnyvben, melyek a Nagy Haboru vizualis nyomait orokitik meg - Ernest Friedrich ha­­boruellenes Krieg dem Kriege (1924) cimu kotete es Georg Soldan haborut tamogato Der Weltkrieg im Bild (1926) cimu konyve nyo­­man. E ket konyv reszletes elemzese soran, a fotografia elmeletevel es tortenelmevel osszefuggesben (Roland Barthes, Patrizia di Bello, Georges Didi-Huberman, Susan Sontag), Szymanski megmutatja, hogyan hasznaltak a fenykepezest a trauma hatasanak megteremtese erdekeben az I. vilaghaboru alatt - pozitiv es negativ ertelemben is. A huszadik szazadban a fenykepezes a mult megdrzesenek leg­­fontosabb eszkoze volt. A fenykep olyan emlek, amely kepes megorb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom