Irodalmi Szemle, 2019
2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)
vellaban is, amelyik ongyilkossagarol szol. Rubin es Plath eseteben tehat a narracio nem vegez eltavolodast a szubjektumtol, az identitastol viszont igen, Hajnoczy Perzsidjaban egy folyamatos osszecsuszas es osszeolvadas figyelhetd meg az identitas es szubjektum kozotti tavolsag teren, Salingernel pedig affele kettos allapot uralkodik, egy tavoli es kozeli szubjektum egy iddben van jelen. Ahogyan tehat azt a regenyekhez kotddd egyes fejezetekben vizsgaltuk, az elveszettseg, a kitaszitottsag es a teboly fokozottan jelen van azon szepirodalmi alkotasokban, amelyek az irast tematizaljak. Hogy milyen merteku ennek a feloldhatosaga, az az identitas es az egzisztencia viszonyan mulik. 5. OSSZEGZES Az altalam vizsgalt muvek egy nehany evtizedet lefedo iddben sziilettek, es az idobeli kozelseg megalapozott egy szellemi kozelseget - az egzisztencializmus es a kor muveszete hatottak egymasra, formaltak egymas szellemiseget. Az abszurd ember onnon egzisztenciajara valo ebredesevel jar, hogy reflektaljon azon tevekenysegeire, amelyek altal megkonstrualja onmagat - igy termeszetes, hogy az ebben a korban sziileto muveszeti alkotasok hasonlo temak menten, hasonlo problemakat felvetve bogozzak ki identitasukat, reflektalva sajat letjogosultsagukra.