Irodalmi Szemle, 2019

2019/4 - Nagy Hajnal Csilla: Íróalakok a modernitás prózanarratíváiban II. J. D. Salinger és Sylvia Plath műveiről (tanulmány)

irja Seymour a szalloda itatosara ceruzaval (eredetileg japanul), nem sokkal ongyil­­kossaga elott. Ez pedig izgalmasan demonstralja, hogyan velekedett Seymour arrol, milyen modon latja, figyeli meg egymast ket entitas: a kislany, a babaja es Seymour is jelen vannak ebben a harom sorban, es Seymour az, aki valddi figyelmet tanusit a ko­­riilotte levo vilag torteneseire, ez esetben a repiilogep belso tereben, harmojuk kozt letrejott viszonyban, de a kislany (es altala a babaja) az, aki ezt a figyelmet inicialja, megalkotja. Egy elettelen targy, egy embereket szimbolizalo elettelen targy figyelme renditette meg Seymourt, es a testverei eleteben o mar elettelenul is ugyanugy jelen maradt figyelmevel - ezt a figyelmet azonban mar testvereinek kell megalkotniuk. Latjuk tehat, hogy Salinger Glass-tortenetei szorosan osszefuggenek az alkotas, a kozles problematikajaval, leginkabb annak tematizalasaval kapcsolatban, hogyan, mi modon es milyen mertekben vannak jelen a kozles alkotoi a szovegben. Szinte egy embert alkoto egysegben kapcsolodik ossze a het testver, kozds erovel probalva a tudtunkra adni, mi mulik azon, hogy kinyilatkoztassuk onmagunkat. Szamomra pedig, reszben, ebben all Salinger nagysaga: nem onceluan, hanem hitelesen hozza viszonyba a leelt es a megformalt elet kozti dsszefiiggesrendszert. 3. SYLVIA PLATH 3.1. AZ UVEGBURA35 Az osszes targyalt szerzo koziil a legtragikusabb, legalabbis a legmegrazobb kimene­­telu sors Sylvia Plathe. 1963-ban, nehany hettel elso es egyetlen (oneletrajzi) regenye, Az ilvegbura angliai megjelenese utan ongyilkossagot kovet el: vizes rongyokkal el­­torlaszolja konyhaja ajtajat, a siitobe hajtja fejet, es megengedi a gazt, mikozben ket gyermeke a lakas mas helyisegeiben tartozkodik. Az ovehez hasonlo mitoszokert, ahogy arra Ekler Andrea esszejeben ramutat, altalaban „odavagyunk”. Naploi ma­­gyar nyelven is megjelentek, ezekbol pedig kideriil, mifele kiildetesnek es eletet tap­­lalo kenyszernek tekintette az alkotast. Az olvaso belelat elete elvarratlan szalaiba, 3 5 Sylvia Plath, Az ilvegbura, Bp., Kriterion Konyvkiado, 1981.

Next

/
Oldalképek
Tartalom