Irodalmi Szemle, 2019
2019/1 - PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS - Szászi Zoltán: Kilövés, avagy beszély egy palóc űrrakétáról (próza) / PALÓC HUNGAROFUTURIZMUS
a gombazastol, a szilicsbe eldugta a sunyeszos flaskakat, amit a zart kamrabeli havi adagbol csordogaltatott ki, privatban maganak meg a torkaba is belecsorgatott fel lityit. Beltetemet mar at is melegitette kicsit a 60 fbkos szesztartalmu folyadek, ketszer is jol meghuzta a demizsont reggel, kicsit belga is lett tole, most is csak toporgott, csampuszkodott a morzsongos napszakban, butan nezve az eget. Amugy banyak volt Kisdreg Pityu, ami neha elonyere valt, plane ezeknel az ujfele, nyarfa raketaknal. Nemelyiket, mar azokat a gyarikat, peldaul ha forditva csaptak ossze a gyarban, ellentetbe teve a boritasukat, akkor azokon hetes fuzfa elektrodaval ki kellett melegiteni a balmenetes facsavarokat, megforditani az egesz miskulancia szelvetoinek az iranyat es ujra osszerakni jobboldalira! Nagy munka az, no, bizony, ilyenkor jol jott a banyaksaga! A regebbi tipusu fuzfa testu raketak regen mindig megbizhatobbak voltak, a fuz sok vizet felvesz magaba, nem heviil fel hamar, de a nyarfa, az, mint a szilacs, ugy belobbant, ha surlodott. De ha nem engedi a nagy vezir, hogy fuzfa legyen, akkor nem engedi. Ez volt az eld otthoni kilovesiik, miota idekbltdztek Lapulj Pusztara, ami ott van Badarfalvahoz kozel. Mivel regen vaspresen dolgozott Kisoreg Pityu, s nem szerette a pusztai munkat, nem is erezte jol magat, de hat a befel, az befel, annak szot kell fogadni, mert ha nem, rafarag az ungarus fia! Inkabb szeretett volna Kisdreg Pityu a kozeli Betonszombatban lakni, de nem engedte a Kerali Nagy Hivatal, hiaba halt ki az anyja egy benti vastorony lakasbol, hiaba voltak jogosultak, a kervenyezes ellenere az itt megiiresedett betonjurtat kellett elfoglalniuk. A vastornyi lakast egy Tekergo Eszme Kantorai altisztnek utaltak ki. Csak arra volt lehetosege, hogy az anyja utan megmaradt keves gunyat meg pocsurkat elhozza onnan. Az apja, Nagyoreg Pityu, mivel regen szetvalt az anyjatol, nem is segitett semmiben. Amugy bolygo egy ember volt, egy almodozd ezermester volt a Kisoreg Pityu! Jo ember, de nem eletre valo. Olvasni is tudott, ezert sokat meg is biintettek, leven okosabb lett egy vallatasi tesztelesnel a kerali rabintezok nemelyikenel, azt meg nem volt ajanlatos ebben a vilagban! Maig sajog a ket ujja, amelyekkel lapozott egykor a konyvekben, ha ragondol, mekkorat csaptak ra fakalapaccsal. Mellette ott ulddgelt a kicsit bitringes apja, regi ember, az osei ezer verre visszamenoleg dohanytermelok, egy ido tajt kivaltsagos Kiralyi Dohanykimeresi Joghoz is jutottak. Az anyja meg nemesebb fajta volt, o egy lovastengeresz biciklis buvar legelharito kemtiszt helyettes puccerenek a csaladjabol szarmazott. A ven Vizes Vendelin meg a sovari csataban is ott jart, ahol ketto egyre nyert az ungarus had a sniclifald dojcsok ellen, talan meg az egyik golpasszban is szerepe volt az oregnek. Csendben alltak, figyeltek az eget. Fajos ujjait ropogtatta a Kisdreg Pityu es azt latta, a Nagyoreg Pityu ven, eres remego
