Irodalmi Szemle, 2019
2019/3 - KELET-KÖZÉP - Vincze Ferenc: Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele. A transznacionális irodalomértés perspektívái (tanulmány) / KELET-KÖZÉP
rainak atrajzolasa.”35 Igy tehat az utazas es maga a hatarvidek hivja fel a figyelmet arra a szinre vitt nezopontra, mely igy nem csupan a leirt szituaciokban, hanem szovegalkoto eljarasaban, megszolalasmodjaban is idegenkent tetelezodik, hiszen elter azoktol a bevett gyakorlatoktol, melyek akar Kiss Noemi es Andrzej Stasiuk, akar az Esterhazy Peter emlitett szovegeit jellemeztek. Es eppen ebben a tobbretegu idegensegben, tovabba mind poetikai, mind gondolati es tartalmi hataron levesben valik maskeppen megragadhatova a Bansag es rajta keresztiil Kelet-Europa, hiszen ugy tarul itt fol, hogy nem a nosztalgia, a korabbi ismeretek es tudas elleneben valik megragadhatova a jelen, hanem dnmagaban, az utazas gyakorlataban, es a korabbi szovegekben is eszlelhetd hiany itt a jelenben felfejtheto nyomok reven lesz megtapasztalhato. Az idegen tekintet es az idegen gyakorlat az, melynek kovetkezteben a hiany osszekapcsolodik itt az elhagyatottsaggal, es ez az elhagyatottsag, kilatastalansag kulturalis es nyelvi kiilonbsegek mellett is hasonlokeppen erzekelhetd. Az utazo idegenkent valo megerkezesevel kapcsolhato a korabbi szovegekhez es egyuttal indul utjara Radu Juculescu Oregmama tortenetei cimu regenye, melynek elbeszeloje a szovegben tobbszor is megszolitott Radu, aki parja nagymamajanak torteneteit meseli el, melyekbol feltarul a fiktiv kalotaszegi falu, Petra tortenete. Ugyan e harmadik regeny kilep a Kiss- es Kinsky-muvek irodalmi utirajz meghatarozta mufajisagabol, azonban tobb olyan jellegzetesseggel is rendelkezik, mely a korabban emlitettekkel egyiitt teszi targyalhatova a szoveget. Mig a Rongyos ekszerdoboz egyertelmuen az irodalmi utirajz mufajan beltil marad, addig a Kinsky-szoveg eseten mar azt tapasztalhattuk, hogy a fikcios es nem-fikcios elemek keverese meghatarozta narrativ struktura a mufajisag szempontjabol hatarmezsgyere helyezi a Banatskot. Az Oregmama torteneteiben ez utobbihoz hasonlo elmozdulasnak lehetiink tanui. Ahogyan a Banatsko, ugy Juculescu szovege is regenykent hatarozza meg magat az alcimben, viszont az elbeszeld sok esetben az oral history gyujtotechnikajat alkalmazva meselteti a szereploit, kivalasztott figurait, elsdsorban a cimben is megemlitett Oregmamat. A regeny harom nagyobb fejezetre oszlik, az elsoben az Oregmama tortenetei keriilnek eldterbe, a masodikban a narrator - mintegy a korabbi tortenetek igazolasakent, vagy ha ugy tetszik hitelesitesekent - bejarja a falut, es megszolitja, meselteti lakoit, voltakeppen 3 5 Farago Kornelia, Az ut-jellegil ertesformak. A tervaltas poetikdja es a kulturalis narrdcid = Uo, Kulturdk es narrativdk. Az idegenseg alakzatai, Forum, Ujvidek, 2005, 12.
