Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
A Holt videk es a Teli ejszaka az elhalkuld vilagnak - a koltemenyekben megjelenitett antropoldgiai letezeshez, az emberhez kotodo hangtalansag ertelemben - a fejezetcimben is megfogalmazott „csdnd”-nek is az analizise.55 Ugyanakkor olyan poetikai eljarasrol beszelhetiink, ahol nem a megragadhatatlan kepzet problematikajaban, hanem annak a nyelven keresztiil torteno prezentalasaban velem folfedezni a koltemenyek jelentoseget. A szovegekben megjelenitett poetikai vilag arra mutat ra, hogy az ertelem szamara megerthetetlenek azok a kiilonbsegek, amelyek a beszelo altal „atelt” es „megfigyelt” jelensegek kozott huzodhatnak, s amelyek az irodalmi ertelemben vett materialitasnak es fenomenalitasnak tokeletes osszeilleszkedese altal egy tovabbi versvilagon beliili tokeletesseget kodolnak magukba, az olvaso szamara nem feltetleniil hozzaferhetd modon. A Holt videk es a Teli ejszaka olyan poetikai ujdonsaggal biro versek, amelyek a targyias lira kulonbozd, sokak altal elemzett paradigmai mellett, olyan jelenteseket is hordoznak, amelyek csak akkor erthetok meg, ha a mindenkori olvaso kepes elvonatkoztatni a nyelv literalis ertelemben vett jelentesretegeitol. Vagyis amikor a latvany (nezes) es hangzas (hallas) kettossegeben a hangelmeny ugyanolyan erteku premisszakent van jelen, mint a „leirt” latvany; s ezt jelzi is a beszelo azokon a szoveghelyeken, amikor a latvany mar kevesnek bizonyul, s a hangoknak „kenyszerul” atadni a jelenteshordozo szerepet, nem fonetikai ertelemben, hanem metafizikai szinten. 5 5 Vo. A „semmi” analiziset Id. Bokay, A kesd-modern.i. m., 21-24.
