Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
A Teli ejszaka - a Holt videk vilagahoz hasonldan - tele van elettelen, targyias rezdiilesekkel, s ezeknek a torteneseknek a nyelvi kifejezdeszkozei a kozepigek: hamu remeg, csendes videk (csondben van), iiveg karcolasa, volgy kerek csdndje (csondben van), pihego moha, folszall afiist, lassudad harangkondulas (lassan kondul), ezustos sotetseg nemasaga (csondben van), vitrinben csillog, varjucsapat ing-leng, feny surran. Ismetelten a letallapot minimumaval szembesuliink, ugyanazzal a „let” es „nem let” hataran lebego alig mozgd vilaggal, amelyet a Holt videkben is megtapasztalhattunk. A tokeletesseget, az emberi ertelem szamara alig elerheto vagy elerhetetlen megertes lehetoseget a targyi vilag fragmentumain keresztiil prezentalja a beszelo. A hangok kiilso zaj nelkiili megtapasztalasa az elettelenben megtapasztalhatonak tuno tokeletesseg hallas altali megeleset segiti. Az elettelen es esetenkent a let minimuman tengo kornyezetben a megjeleno ertelem - az ember - faradtan es halkan cammogdva, eletteleniil „reszketove” valt azert, hogy ne legyen a megertes folyamatanak zavaroja (vo.: „szep embertelenseg”). Vagyis a targyi vilag megorzi onallosagat, embernelkiiliseget, hiszen az ember helyett a kapa cammog (ahol a cammogas csondes tevekenyseg), a sarkon iildogelo ember helyett a kabat reszket (ahol a reszketes, valamint a mozdulatlan pozicio, az tiles, szinten csondes folyamatok). Ezek a metatezisek a vilagrend tokeletesseget az embernelkiilisegben mutatjak megtapasztalhatonak. Vagyis ahogy a „let” es „nem let” felcserelodik ebben az dsszefuggesben („hazateresse” maga az elmulas valik), ugy a hangok es a „csond” ertelmei is folcserelodnek, hiszen
