Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
a tudomanyos meglatasokat - noha azok tobb es jelentos merteku kulonbozoseget mutatnak amelyek szintezisebol tagabb perspektiva rajzolodhat ki az eletmu targyalt idoszakanak recepciojat illetden. A megkdtottseg miatt ugyanakkor sziiksegesnek tartom behatarolt keretek koze szukiteni a tanulmany targyat, amit mar a cimadasban is jeleztem. Jozsef Attila targyiassaga vagy „targyiasulo lira”-ja igen tag kontextusnak mutatkozik, meg annak ellenere is, hogy tanulmanyomban csak ket koltemenyt - a Holt videket es a Teli ejszakat - vizsgalok. Csakhogy sziiksegesnek tartottam a kiilonbozo elmeleti es modszertani koncepciok alapjan egy altalanosabb - a szovegek kozotti - elmeleti hatter folvazolasat hipotezisem megalapozasara, miszerint a hallgatas es az ehhez kapcsolodo, a nyelv figurativitasat erdteljesen mukodesbe hozd „csdnd”-kepzetek rendszerint a targyiasulo Jozsef Attila-poetikaban kepzodnek meg erdteljesen, azokban a versekben, amelyek targyat egy-egy periferikus tarsadalmi vagy elethelyzetbeli narrativa altal eldhivott ugyanugy periferikus ter hatarolja. Tanulmanyom azonban nem kivanja azt a modszertant kovetni, amely egy-egy elmeleti koncepciot axiomakent alkalmaz, s ezek igazolasara a megfeleld szovegeket keresi meg, sokkal inkabb interdiszciplinaris kontextusban ad olvasati lehetosegeket a targyalt koltemenyeknek. Bizonyos termeszetu nyelvi jelek surusege egy masik nyelvi jel koriil - esetiinkben a literalis27 ertelemben vett „csdnd”-effektus koriil - arulkodo lehet. A halozatkutatasnak a nyelvre alkalmazott axiomai nem tesznek kiildnbseget a szepirodalmi es mas szovegtipusok kozott, ezert ezen alaptetelek egy-2 7 Szo (betu) szerinti ertelemben.