Irodalmi Szemle, 2019
2019/2 - Szabó Roland: A csöndképzetek mint hangeffektusok. József Attila "tárgyiasuló" költészetének hallható színterei (tanulmány)
lazott jelenseg axiomakent8 valo alkalmazasa tanulmanyom diszkurziv strukturajanak fontos resze, hiszen a fentebb emlitett, a jelentesdarabok kozotti szaggatottsag/hiatus nem csupan a Kiilvarosi ej (1932), de szamos mas reprezentativ koltemeny - A holt videk (1932), a Teli ejszaka (1933), az Oda (1933), az Elegia (1933) vagy A Dunanal (1936)9 - egyes fragmentumaiban is fdlfedezheto. 8 Hiszen ennek igazolasara mar sor kerult Tverdota Gyorgy munkassagaban. 9 A felsorolas a teljesseg igenye nelkiil tortent, szamos mas, kevesbe ismert, de jelentos Jozsef Attila-vers is megfeleltethetd ennek a koncepcionak. 1 0 Bokay Antal, A kesd-modern targyias poezis kiteljesedese - Jozsef Attila 1932- ben: A let negativ terei: az „ontologiai tajkep” versei, 2015, 2, http://antalbokay . com/static/teli_ejszaka_targyias.pdf (2017. december 28.) 1 1 Kemeny Gabor, A „lelki taj” mint kozlesforma Jozsef Attilandl = „A mindenseggel merd magad”: Tanulmanyok Jozsef Attildrol, szerk. B. Csaky Edit, Bp., Akademiai, 1983, 122. 1 2 Por Peter a fogalmat az Eszmelet egyes tajleiro fragmentumaival kapcsolatban alkalmazza, de az ott megjeleno elettelen terek lenyegeben azonosak az 1930 es 1932 kozotti idoszak targyias kbltemenyeiben megkonstrualt terekkel. 1 3 Por Peter, Az „Eszmelet” verstipusa, ItK, 1975, 73. 1 4 Vo. Bokay, A kesd-modern..., i. m. 2-4. Ugyanakkor sarkitas lenne azt folteteleznunk, hogy a targyiassag az elettelen dolgok puszta szemelytelen megkonstrualasa, noha Bokay Antal egyik legfrissebb kozlemenyeben a Jozsef Attila-i targyiassag kapcsan „a vilag szemelytelen strukturaltsagaban megjelend targyias tapasztalat”-ot hangsulyozza.10 Kemeny Gabor a targyalt idoszak verseiben megjelend tereket - kiilvaros, teli taj, varos/gyarvaros es ejszaka - „lelki taj”kent ertelmezte, es ennek kapcsan „tajleiro szintezisvers”-rol beszelt,11 amely fogaimak eredoje Por Peter „ontologiai tajkep”-terminusara12 vezetheto vissza, ahol az elettelen taj a rendezettseg metaforikus tere, amely ter kereteiben rogzitddik a szemelyes es a kozdssegi let-fogalom.13 A „targy” fogalma szubjektivabb, mint az a jelentes, amelyet a mindennapi nyelvhasznalat tulajdonit neki. A „targy” nem egyszeruen toliink fiiggetleniil letezo, megtapasztalhatd, elettelen entitas, hanem a poetikai eljarasok altal olyan jelentesbovitesen atvitt fogalom, amelynek lenyege nem maga a megjelenitett targy fizikai valosaga, hanem az adott targyba „leptetett” let.14 Erdemes kiemelni azt az 1930-as Babits-pamfletet, amelyben a kovetkezdket irja Jozsef Attila: „[...] folidezi atargyak lelket, vagy az egyiigyu nepekrol szdlo tudomany polyneziai muszavaval
