Irodalmi Szemle, 2019

2019/11 - TRANSZ - Nagy Csilla: Transzkulturalizmus és identitás Ivana Dobrakovová prózájában (tanulmány) / TRANSZ

hogy ok hogyan neznek ki, mifele monstrumokka valtak, hogy ennyire nyomorultul erzik magukat ezen a vilagon [...]”. (Dobrakovova, 2017, 62., 64.) A demonizalt nok mindig az oket megfigyeldben „laknak”: rendkivul izgalmas az, ahogy a szereplok ellentetparokba es helyettesito viszonyokba rendelddnek (elvetelt nok-varandds nok; szinglik-parkapcsolatban elok; itteniek-ottaniak; keletiek-nyuga­­tiak; eszakiak-deliek; mentalisan egeszsegesek-betegek stb.). Dobrakovova finoman dolgozza egybe a paranoia, a depresszio es a neurdzus elemeit: a noi kifejezesmod asz­­szociativ gondolatfolyamokra epuld, mellerendelesek lancolatabol allo hosszumonda­­tok formajaban jelenik meg csaknem minden esetben. Egyes szam harmadik szemelyu elbeszelotol ertesuliink Blanka tbrteneteirol (a Rosa es a Toxo cimu novella fohose azo­nos nevet visel [Dobrakovova, 2017,5-31.; 100-139.]), valamint a Carlottaval kapcso­­latos dolgokrol (Bambini egenitori [Dobrakovova, 2017, 88-99.]). En-elbeszelo Zuzka (Narcis [Dobrakovova, 2017, 32-48.]), Natalka (Hazateres Genovabol [Dobrakovova, 2017,49-60.]) es Franca is (Visszateres Torinobol Dobrakovova, 2017,61-70.]); a Gyii­­molcsokrol es zoldsegekrol pedig az onmegszdlitas alakzata reven beszeli el Virginia tor­­tenetet (Dobrakovova, 2017, 71-87.). Erdekes, hogy amikor az elbeszeles nem egyes szam elso szemelyu, akkor is ugy erzekeljiik, belso monologok kivetiileserol van szo, hiszen mindent, ami tortenik, es ehhez kapcsolodoan a helyszineket, az elethelyze­­teket, a karaktereket is a foszereplo nezopontjabol ismerjiik meg; a tortenesekben az a fontos, ami a foszereplok jellemen lenyomatot hagy, illetve ami a sorsukat kimozditja valamilyen iranyba. Dobrakovova szovegeinek egy resze az emigracio tematikajat dolgozza fel: az elbe­­szelo elhagyja a sziilofoldjet, es kiilfolddn, idegen nyelvi kozegben probal ervenyesiil­­ni. A ket dimenzio kozbtti kapcsolodasi pontok erzekeltetese az ilyen tipusu novellak alapveto alkotoeleme, azonban az otthont es a kulfoldet dsszekoto, foldrajzi, erzelmi, kulturalis, tortenelmi, tarsadalmi szalakbol kirajzolddo halo nem a biztonsago t es a stabilitast, hanem eppenseggel az en-kereses allando szuksegletet jelenti az elbeszeld szamara. Sajatos ritmust adnak az elbeszeleseknek, es a kiilonallo szovegek kdzotti mo­­tivikus kapcsolodasi pontok megteremteseben jatszanak szerepet a nyelvhasznalatra, valamint a hetkoznapi rutinok leirasara, rogzitesere vonatkozo szoveghelyek. A nyelv

Next

/
Oldalképek
Tartalom